Felfalja az infláció a fizetéseket – pánikból tartalékolnak a romániaiak

Egyre súlyosabb pénzügyi terhet jelentenek a romániai háztartásoknak a növekvő élelmiszer- és energiaárak, a lakbérek és a banki törlesztőrészletek. Egy friss munkavállalói felmérés szerint a megkérdezettek több mint fele elégedetlen a fizetésével, egy másik közvélemény-kutatás pedig azt mutatja: a megtakarítók nagyobb részét nem a vagyongyűjtés, hanem a holnaptól való félelem mozgatja.

Az Undelucram.ro platform több mint 5100 alkalmazott körében végzett felmérésében a válaszadók közel 35 százaléka úgy nyilatkozott: jövedelme csak az alapszükségletek fedezésére elegendő, vagy még arra sem. További 43,5 százalék jelezte, hogy csak nagyon szigorú beosztással tudja tartani a tisztességes életszínvonalat. Mindössze a megkérdezettek öt százaléka mondta magát anyagilag jól szituáltnak.

Az átlagos romániai dolgozónál a hiteltörlesztők, a rezsi és az élelmiszer kifizetése után alig marad pénz megtakarításra, nyaralásra vagy váratlan kiadásokra.

A fizetés és az árak közötti szakadék a fő stresszforrás

A vásárlóerőt az elmúlt évek áremelkedései érdemben megrendítették. A válaszadók 44,8 százaléka szerint a legnagyobb pénzügyi feszültséget a bér és a tényleges megélhetési költségek közötti különbség jelenti.

A panaszok elsősorban a következőkre irányulnak:

• magasabb közüzemi számlák
• emelkedő élelmiszerárak
• növekvő lakbérek
• nehezen viselhető hiteltörlesztők
• üzemanyag- és közlekedési költségek növekedése

A jelzáloghitelek törlesztői külön kiemelték: az elmúlt évek részletemelései érzékelhetően megterhelték a havi családi költségvetést.

A munkavállalók többsége nyitott a munkahelyváltásra

A bérelégedetlenség a munkaerőpiacon is megjelenik. A megkérdezettek 57 százaléka jelezte, hogy a következő hat hónapban nyitottan állna egy új munkahelyhez. Közülük 25,2 százalék már aktívan keres új állást, 31,7 százalék pedig jobb ajánlat esetén váltana.

A meghatározó tényező továbbra is a kereset: 64 százalék azonnal elfogadna egy új munkát, ha az magasabb jövedelmet biztosítana. A megkérdezettek több mint fele úgy érzi, hogy fizetése a piaci átlag alatt van: 52 százalék elégedetlen a juttatásával, 46,5 százalék pedig azt érzi, hogy nem fizetik meg a munkáját.

A mesterséges intelligencia is aggodalmat kelt

A felmérés a mesterséges intelligenciához fűződő viszony változását is tükrözi. A lakosság egy része hasznos eszközként tekint az AI-ra, ugyanakkor sokan tartanak attól, hogy a technológia csökkenti a munkájuk értékét vagy egészen kiszorítja őket a munkaerőpiacról. A szabadúszók, valamint a dizájn, a tartalomkészítés és a szövegírás területén dolgozók közül többen már most arról számolnak be, hogy a mesterséges intelligenciára épülő megoldások miatt ügyfeleket veszítenek.

A megtakarítás motivációja: félelem a holnaptól

A bizonytalanság érzékelhetően uralja a háztartások döntéseit. A munkavállalók több mint fele aggódik a munkahelye biztonsága miatt, és egy másik közvélemény-kutatás szerint tíz romániaiból mindössze négynek vannak megtakarításai vagy aktív befektetései.

Akik képesek pénzt félretenni, 86 százalékos arányban egy esetleges válsághelyzetre tartalékolnak, és csak 13 százalékuk gondol vagyongyűjtésre vagy befektetési portfólióra. Az átlagos megtakarítási arány a jövedelem 12 százaléka, de a válaszadók hatvan százaléka havonta legfeljebb tíz százalékot tesz félre.

A pénzügyi tartalékok továbbra is szűkösek: a megtakarítók közel egyharmada elismerte, hogy munkahely elvesztése esetén három hónapnál rövidebb ideig tudná fedezni kiadásait, további 31 százalék három-öt hónapig húzná ki. Hosszabb, egy évnél nagyobb tartalékkal csupán a válaszadók 19 százaléka rendelkezik.

Készpénz a párnacihában – a befektetések helyett

A megtakarítási formák közül a hagyományos eszközök dominálnak: 60 százalék használ takarékszámlát vagy bankbetétet, 42 százalék otthon tart készpénzt, 39 százalék pedig folyószámlán kezeli félretett pénzét. A befektetési termékek iránti kereslet visszafogott: 29 százaléknak van önkéntes magánnyugdíja, 26 százaléknak ingatlanbefektetése, 17 százalék pedig befektetési alapokba helyez pénzt.

A megtakarítók közel háromnegyede (74%) aggódik a pénz értékvesztése miatt, és 56 százalékuk lemondana a nyaralási és szórakozási kiadásokról is. A felmérés zárása szerint Romániában a háztartások megtakarítási rátája mínusz egy százalék, vagyis az ország lakossága átlagosan többet költ, mint amennyit félretesz – miközben az európai uniós átlag 15 százalék körül mozog.