Betiltaná a szerencsejátékokat a kolozsvári önkormányzat

Kolozsvár önkormányzata szerdán délután tartotta második nyilvános vitáját a szerencsejáték-tevékenységek betiltásáról. A februári kormányrendelet a helyi önkormányzatok hatáskörébe utalta a döntést arról, hogy engedélyezik-e a szerencsejáték-cégek működését a település területén. A szolgáltatók képviselői elismerik, hogy szükség van korlátozásokra, ám vitatják, hogy a teljes tiltás hatékony megoldás lenne.

Emil Boc polgármester elmondta: a tavaszi konzultációk után nem akartak elhamarkodottan dönteni. Csaknem száz lakossági javaslat érkezett, ezek 90 százaléka a szerencsejáték teljes eltávolítását kérte a városból. A visszajelzések alapján elkészült a teljes tiltásra vonatkozó határozattervezet, amelyet a városi tanács várhatóan szeptemberben fogad el. Az augusztusi egyeztetések eredményei is beépülhetnek a végleges javaslatba.

A hivatásos pókerjátékosok azt kérték, hogy a pókert ne sorolják a szerencsejátékok közé, mondván: a póker matematikai és pszichológiai felkészültséget igényel, hasonlóan a sakkhoz. Szerintük a pókerjátékosok közösségeket alkotnak, amit fontos helyesen megítélni. Elismerték ugyanakkor, hogy az elektronikus játékgépek károsak és függőséget okoznak.

Alexandru Turc a szerencsejáték-függőség súlyos társadalmi következményeire hívta fel a figyelmet: szerinte az érintettek elhanyagolják kötelezettségeiket, akár lopáshoz is folyamodhatnak, a függőség pedig családon belüli erőszakhoz és öngyilkossághoz is vezethet.

Laura Popa, aki egy szerencsejáték-céget képvisel, nem szándékolt következményekre figyelmeztetett: ha a játéktermek bezárnak, a játékosok — köztük kiskorúak is — az online szerencsejáték felé fordulnak, ami az utcára szorítja az embereket.

Vasile Cimbrudean, a Fenesi úti 77. szám alatti társasház egyik képviselője súlyos lakhatási körülményekről számolt be: elmondása szerint az épület három földszinti helyiségében szerencsejáték-termek működnek, a gyerekek fülvédőt hordanak a zaj miatt, a délutáni tanulók pedig félnek hazamenni, mivel a termek látogatói isznak, dohányoznak és rendbontást okoznak.

Alexandru Domșa, a szerencsejáték-ipari szövetségek képviselője szerint tíz év alatt a cégek 300 millió eurót fizettek be a függőség megelőzésére és kezelésére, a teljes tiltás pedig önmagában nem oldaná meg a problémát, mivel az online szerencsejáték részben a szervezett bűnözést finanszírozza, és nincs érdemi életkor-ellenőrzés.

Ramona Lupu pszichológus arra figyelmeztetett, hogy a tiltás megnövelheti az online és feketepiaci szerencsejátékot, anélkül hogy valóban megszüntetné a jelenséget.