Az erdélyi magyarság elöregedése nagyobb, mint a romániai átlag

Románia lakossága egyre gyorsabb ütemben öregszik, és a jelenség az erdélyi magyarságot még inkább érinti, mint az ország lakosságának egészét. Tudorel Andrei, az Országos Statisztikai Intézet (INS) igazgatója szerint Románia az uniós tagállamok között a legnagyobb mértékben növelte az átlagos várható élettartamot.

A termékenységi ráta 2024-ben 1,39-re csökkent Romániában, jóval elmaradva attól az 2,1-es értéktől, amely a népesség szinten tartásához szükséges lenne. Az első gyermeküket vállaló édesanyák átlagéletkora immár meghaladja a 27 évet. Andrei szerint a közszolgáltatásoknak kell alkalmazkodniuk a demográfiai folyamatokhoz, nem pedig arra várni, hogy a születésszám magától emelkedni kezdjen.

Veres Valér szociológus szerint a népesség elöregedése 1990 után gyorsult fel, a csökkenő születésszám és a fiatalok elvándorlása miatt. 1990 és 1991 között a termékenységi ráta 2,1-ről 1,4-re zuhant. 2015 és 2020 között rövid javulás következett be, amikor a mutató elérte a nagyjából 1,7-es szintet, ám a világjárvány ezt az eredményt is visszavetette.

Kiemelte azt is, hogy az erdélyi magyarság elöregedése meghaladja a romániai átlagot: a magyar népesség öregedési indexe 182 százalék, míg az országos érték 121 százalék – a 100 százalék jelentené az egyensúlyi állapotot.

Veres Valér szerint szemléletváltásra van szükség: meg kellene hosszabbítani a nyugdíjkorhatárt, fejleszteni kellene az otthoni gondozási szolgáltatásokat, javítani az idősotthonok színvonalán, és be kellene vonni a munkaerőhiánnyal küzdő ágazatokba a bevándorló munkavállalókat is. Hangsúlyozta: a középkorú munkavállalók egyedül nem tudják eltartani a rájuk jutó, egyre nagyobb számú idős függő személyt.

Az uniós tagállamok közül 2023-ban mindössze hat országban volt pozitív a természetes népességnövekedés: Franciaországban, Máltán, Cipruson, Svédországban, Írországban és Luxemburgban.