Nem az eredménylisták maradtak meg a budapesti Atlétikai Világdöntőről

Szeptemberben rendezték meg Budapesten az első Atlétikai Világdöntőt, ahol három napon keresztül a világ legjobb atlétái mérték össze tudásukat. Gál Előd sportfotós, aki mindhárom napon a pálya mellett dokumentálta az eseményt, úgy fogalmazott: nem elsősorban az eredménylisták, hanem az embert próbáló pillanatok ragadták meg a figyelmét.

A verseny egyik legemlékezetesebb pillanata Jakob Ingebrigtsen norvég futóhoz köthető, aki Achilles-ín-sérülésből visszatérve 12:59,24-es idővel nyerte az 5000 métert. Nagy visszatérést mutatott be Masai Russell jamaikai gátfutó is, aki 2023-ban éppen ugyanebben a stadionban esett ki, most viszont olimpiai bajnokként és világcsúcstartóként 12,22-es idővel diadalmaskodott.

Yaroslava Mahuchikh ukrán magasugró világcsúcstartóként 1,99 méter után egy pihenőzsákban koncentrálva készült a folytatásra, majd 2,04 méterig jutott. A 22 éves svájci Audrey Werro meglepetésre legyőzte a címvédő Keely Hodgkinsont 800 méteren. Kenny Bednarek amerikai sprinter – becenevén „Kung Fu Kenny” – két nap alatt kétszeres világbajnok lett: 100 méteren 9,85, 200 méteren 19,52 másodperccel.

Melissa Jefferson-Wooden amerikai versenyző szintén duplázott, 10,62-es és 21,47-es idejével – utóbbi az örökranglista harmadik helyére volt elég. A gerelyhajításban a Srí Lanka-i Rumesh Tharanga Pathirage, egykori krikettjátékos, 91,09 méterrel lepte meg a mezőnyt. Alison dos Santos brazil versenyző 45,80-as világcsúccsal nyerte a 400 méteres gátfutást, míg a magasugrásban a 34 éves olasz Gianmarco Tamberi 2,37 méterrel győzött.

A magyar színeket Takács Boglárka (100 méter, 11,27 – döntő nélkül), Molnár Attila (400 méter, döntőben 8. hely, 45,10) és Halász Bence (kalapácsvetés, 80,30 méter) képviselték a világdöntőn.