Időkapszula és gyümölcsfa Mészkőn: 125 éve született Balázs Ferenc

Időkapszulát helyeztek el és gyümölcsfát ültettek a mészkői unitárius templom kertjében szombaton, a Kolozs megyei faluban, ahol egykor Balázs Ferenc lelkész, író és falukutató szolgált. A Magyar Unitárius Egyház itt tartotta a „Balázs Ferenc 125 éve kortársunk” emlékév központi rendezvényét, születésének 125. évfordulóján.

A fiatalok kapszuláját a 48. Unitárius Ifjúsági Konferencia résztvevői helyezték el. Nyilatkozatukat Mezei Csaba teológushallgató olvasta fel: ebben saját nemzedékük gondjairól, a gyorsan változó világ kihívásairól és a közösséghez tartozás fontosságáról írtak. Az üzenetet évtizedek múlva bontják majd fel. A kertbe ültetett gyümölcsfa Balázs Ferencnek és családjának állít emléket, és azt is kifejezi, hogy a közösség a faluhoz ma is kötődő leszármazottakkal is ápolni kívánja a kapcsolatot.

Istentisztelet és püspöki beszéd

Az ünnepi istentiszteleten Koppándi Júlia missziói előadó-tanácsos hirdetett igét a Példabeszédek könyvéből: „Van, aki bőven osztogat, mégis gyarapszik” (Péld 11,24). Beszédében a közösségért viselt felelősségről szólt, és Balázs Ferenc mészkői munkásságából hozott példákat.

Kovács István, a Magyar Unitárius Egyház püspöke kortársként, nem a távoli múlt alakjaként szólította meg Balázs Ferencet. Képzelt párbeszédben arról kérdezte, hogyan lehet megerősíteni a fogyó gyülekezeteket, kapcsolatban maradni az elköltözőkkel, és megszólítani az egyháztól eltávolodókat. Zárásként arra biztatott, hogy példáját követve folytassák a közös munkát, mert „nagyon sok a dolgunk”.

A házigazda, Bálint Róbert Zoltán mészkői unitárius lelkész szerint egykori elődje hatása ma is él a település intézményeiben, közösségi kezdeményezéseiben és az útkeresésben.

Kiállítás, nefelejcsmag, koszorúzás

Rácz Norbert Zsolt missziói előadó-tanácsos „A kiteljesedő világ prófétája – Rendhagyó közeledések Balázs Ferenc rendhagyó életéhez” címmel tartott műsort, amely írásain és életútján keresztül mutatta be a lelkészi és közösségszervező munkát, vallásos gondolkodását, valamint a szeretet és a társadalmi elkötelezettség szerepét életművében. A rendezvényt életéről és munkásságáról szóló kiállítás kísérte, a résztvevők pedig jelképes ajándékként nefelejcsmagot kaptak.

Az ünnepség végén megkoszorúzták Balázs Ferenc sírját, és elénekelték a „Kék nefelejcs” című dalt, amely az egyik kedvence volt. Az 1901 és 1937 között élt unitárius lelkész, költő és író a két világháború közötti erdélyi falumozgalom egyik meghatározó alakja volt.