Bolojan Háromszéken: Bukarestből képviselné a parlamenti képviselő nélkül maradt helyi liberálisokat

Sepsiszentgyörgyre látogatott szombaton Ilie Bolojan, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke, volt miniszterelnök, alig néhány nappal a Niculescu-kormány beiktatása után. A Kovászna megyei liberális vezetőkkel tartott találkozón bejelentette: mivel a háromszéki szervezetnek nincs saját parlamenti képviselője, ő maga és Ciprian Dobre Maros megyei képviselő karolják fel a helyi támogatók ügyeit Bukarestben – Bolojan Bihar megyei szenátorként, Dobre Maros megyei képviselőként.

Azt is vállalták, hogy legalább háromhavonta a megyébe látogatnak, és személyesen egyeztetnek a helyi közösségekkel.

Együttműködés – de nem a PSD-vel

Bolojan szerint az egyfordulós választási rendszerben érdemes megfontolni az együttműködést, mert a hasonló célokért, de külön induló pártok könnyen elaprózzák egymás szavazatait. Ez a Kovászna megyei román közösség képviseletét erősíthetné. Olimpiu Floroian, a PNL megyei elnöke elmondta: több párttal is megkezdték az egyeztetést, hogy melyekkel, azt nem árulta el, a Szociáldemokrata Párttal (PSD) azonban semmiképp nem kívánnak együttműködni.

Floroian a PSD részvételével létrejött Niculescu-kormány támogatását is ellenezte. A PNL vezetősége október 17-én hat ellenszavazattal és egy tartózkodással döntött a kabinet megszavazásáról; nemmel voksolt a kovásznai, a szatmári és a iași-i szervezet elnöke is. Bolojan ezzel szemben úgy vélte, az öt hónapja húzódó kormányválság már az alapvető közszolgáltatásokat veszélyeztette. A parlament október 20-án 280 szavazattal szavazott bizalmat a Niculescu-kabinetnek, ezzel lezárult a 169 napos kormányválság. A PNL ennek ellenére ellenzékbe vonult, támogatását egy külön megállapodásban rögzített feltételekhez kötötte.

Bolojan: a PSD buktatta meg a reformokat

A volt kormányfő szerint a szociáldemokraták szerepet játszottak kormánya megbuktatásában. Elmondta, hogy 2025-ben, súlyos gazdasági helyzetben, a költségvetési hiány miatt vállalta el a miniszterelnöki tisztséget. Úgy látja, a PSD többször akadályozta a reformokat, a májusi bizalmatlansági indítvány pedig derékba törte a munkát; szerinte a párt a régi politikai rendszer érdekeit védte.

Közigazgatás és településösszevonás

Bolojan szerint az önkormányzati döntéseket helyben kell meghozni. Kormányzása alatt 13 ezer álláshelyet szüntettek meg az államapparátusban, és felmerült a kisebb települések összevonása is. Ez azonban akkor is nehéz, ha közös hivatallal és alacsonyabb költségekkel járna, mert a helyiek közösségi identitásuk elvesztésétől tartanak. Példaként Bihar megyét hozta fel, ahol egy magyar közösség nem fogadná el, ha román többségű községgel vonnák össze – Kovászna megyében ugyanez fordítva is előfordulhat.

A Bolojan-kormány februárban elfogadott közigazgatási reformja országos átlagban az önkormányzatoknál betöltött állások tíz százalékának megszüntetésével számolt. A kis létszámú hivatalok mentességet kaptak, a többi önkormányzat 2026-ban az elbocsátások helyett a bérköltségek csökkentését is választhatta.

A liberális politikus nehéz telet jósolt Romániának: a költségvetési gondok mellett az aszály miatt visszaeső energiatermelést, valamint az üzemanyag és a műtrágya magas árát említette.