Aluljáróktól a tramtrainig: így formálódik át Nagyvárad közlekedése

Nagyvárad az elmúlt évek legnagyobb beruházásába kezdett: teljesen újragondolják a város közlekedési rendszerét. A cél nemcsak az autóforgalom gyorsítása, hanem a villamosközlekedés leválasztása azokról a csomópontokról, ahol eddig a sín- és az útforgalom akadályozta egymást. Bár az építkezések most jelentős kényelmetlenséget okoznak, egy-két éven belül Nagyvárad Románia egyik legmodernebb városává válhat.

A munkálatok mérete szembeötlő: az állomáshoz vezető főútvonal teljesen le van zárva az aluljáró-építkezés miatt, a forgalmat máshova terelik, a belvárosba jutás tömegközlekedéssel egyelőre nehézkes, taxi viszont bőven akad.

A részben felújított városházán Zatykó Gyula, a magyar közösséget képviselő tanácsos ismertette a terveket. A polgármester, Florin Birta (Nemzeti Liberális Párt) folytatja elődje, Ilie Bolojan – aki azóta a Bihar megyei tanácselnöki posztról Bukarestbe került – politikáját, és erőteljesen kihasználja az uniós városfejlesztési forrásokat: egy főre vetítve Nagyvárad vezeti az országos rangsort a lehívott uniós támogatásokból, eddig mintegy 1,5 milliárd euró értékben.

Az első nagy aluljáró-projekt a Continental Szálló előtti volt 2017-ben, ez szolgált mintaként a későbbi, összetettebb fejlesztésekhez, például a vár melletti kettős aluljáróhoz, amely mintegy tíz perccel csökkentette a Nufărul lakónegyedből a belvárosba jutás idejét. Jelenleg két újabb jelentős aluljáró épül – az egyik a Nufărul áruház előtt, a másik a vasútállomás térségében –, ahol többemeletes cölöpverő gépek dolgoznak folyamatosan, hogy a vasúti és a közúti forgalom egymást zavarva is akadálytalanul haladhasson. A várossal a Bihar megyei tanács közösen több felüljárót is épített – a kolozsvári és a szatmári bevezető útnál, a belvárosi Vitéz utcában, jelenleg pedig az Arad és Félixfürdő felé vezető vasútvonal mentén is –, ezek jellemzően körforgalmakat ívelnek át, csökkentve a torlódást.

Az útfejlesztések szorosan összefüggenek a villamosközlekedés korszerűsítésével: a javuló infrastruktúra mellett a meglévő járműflotta sűrűbb menetrend szerint közlekedhet majd, mivel a villamosokat kevesebbszer állítja meg a forgalmi torlódás. Az állomás környéki fejlesztések, amelyek ezt a célt szolgálják, az év végéig elkészülnek.

Nagyvárad legnagyobb szabású vállalkozása a 33 kilométeres regionális tramtrain-hálózat, amelyet mintegy 280 millió eurós uniós támogatásból valósítanak meg. A rendszer összeköti majd Nagyváradot a reptérrel, Félixfürdővel, Sânmartinnal és a Borsi ipari parkkal, a járművek részben a meglévő villamosinfrastruktúrát, részben a román vasúttársaság pályáit használják majd. A tervek szerint tizennégy új tramtrain-járművet vásárolnak, a beszerzési eljárás már elindult, a teljes rendszer 2028 és 2030 között állhat üzembe.

A magyar örökség ápolása terén is több kezdeményezés zajlik: az 1918-as egyesüléshez kapcsolódó történelmi személyiségek parkja készül, a Petőfi parkban pedig Nagyvárad – köztük magyar származású – városrendezőinek állítanának emléket. Az új stadion megépülése után az állatkert jelenlegi helyén a Rhédey család emlékét őrző park létesül. A belváros felújítása során háromnyelvű – román, magyar és angol – táblák jelenítik majd meg a történelmi magyar utcaneveket, a városháza pedig hamarosan teljesen magyar nyelvű online anyakönyvi ügyintézési felületet indít.

Nagyváradnak jelenleg nincs magyar alpolgármestere, mivel az RMDSZ és a PNL helyi együttműködése több ciklus óta akadozik. Zatykó szerint azonban a hatéves tapasztalat azt mutatja, hogy a jelenlegi városvezetéssel megfelelő érvekkel és kölcsönös tisztelettel előrelépés érhető el a magyar identitás megőrzését szolgáló ügyekben is.