Elhunyt Nádasdy Ádám költő, nyelvész és műfordító

Hetvenkilenc éves korában elhunyt Nádasdy Ádám, a magyar irodalmi és tudományos élet kiemelkedő alakja. A költő, nyelvész és műfordító haláláról a Revizor kritikai portál számolt be.

Nádasdy 1947. február 15-én látta meg a napvilágot Budapesten. Szülei a művészvilághoz kötődtek: édesanyja, Birkás Lilian operaénekesnőként, édesapja, Nádasdy Kálmán pedig színház- és operarendezőként tevékenykedett. Bár gyermekkorában hat évig zongorázni tanult, végül nem a zene, hanem a nyelvek és az irodalom ragadták meg. Saját bevallása szerint kilencévesen szeretett bele az angol nyelvbe.

A Toldy Ferenc Gimnáziumban érettségizett, majd 1970-ben az ELTE BTK angol–olasz szakán szerzett diplomát. Ezt követően közel öt évtizeden át oktatott az ELTE angol tanszékén, ahol 1997 és 2003 között tanszékvezetői posztot töltött be. 2012-ben egyetemi tanári kinevezést kapott, 2017-től professor emeritusként működött.

Tudományos munkássága az angol és magyar hangtanra, nyelvtörténetre és germanisztikára terjedt ki. A Magyar Narancsban Modern Talking címmel közérthető nyelvészeti sorozatot írt, a Mindentudás Egyetemén pedig 2003-ban tartott nagy sikerű előadást a nyelvváltozásról. Kálmán Lászlóval a Klubrádió Szószátyár című műsorát szerkesztette.

Szépíróként viszonylag későn, 35 évesen jelentkezett: első versei 1982-ben láttak napvilágot a Mozgó Világban, debütkötete pedig 1984-ben jelent meg Komolyabb versek címmel a Magvetőnél. Azóta tucatnyi verseskötetet adott ki, a legutóbbi, a Billeg a csónak 2024-ben jelent meg.

Shakespeare-fordítások és az Isteni színjáték

Műfordítóként korszakos jelentőségű életművet hagyott hátra. Shakespeare-tolmácsolásai – köztük a Hamlet, a Rómeó és Júlia, a Lear király, a Szentivánéji álom és A vihar – a magyar színházi kultúra alapvető referenciáivá váltak. Fordította Oscar Wilde Bunburyját és G. B. Shaw Pygmalionját is.

2007 és 2015 között készítette el Dante Isteni színjátékának negyedik teljes magyar fordítását. Az előszóban hangsúlyozta: elsősorban az érthetőségre törekedett, mert szerinte a mű „csak félkarú óriás, ha tartalma nem elég világos”. Az utóbbi években Katona József Bánk bánját, Vörösmarty Csongor és Tündéjét, valamint Madách Az ember tragédiáját ültette át mai magyar prózanyelvre.

Esszé- és novellaíróként is maradandót alkotott. A vastagbőrű mimóza és A szakállas Neptun című novelláskötetei a melegségről szóltak; 2023-ban jelent meg a Hordtam az irhámat című gyűjteményes kötete, 2025-ben pedig a londoni életéről szóló Londoni levelek.

Munkásságát a Déry Tibor-jutalomtól az Artisjus irodalmi nagydíjon át a Szinva Irodalmi Díjig számos elismeréssel jutalmazták. Családja arra kérte a közvéleményt, hogy ezekben a nehéz napokban ne keressék őket nyilatkozattételért.