Elhunyt Sebő Ferenc, a táncházmozgalom egyik elindítója

Hétfő hajnalban elhunyt Sebő Ferenc Kossuth-díjas előadóművész és zeneszerző, a hazai táncházmozgalom egyik megalapítója. A 79. életévét idén februárban betöltött művész halálhírét a Sebő-együttes Facebook-oldalán erősítették meg, ahol egy József Attila-idézettel búcsúztak tőle: „Hát dolgoztam hiven, zümmögve, mint a rét. Milyen könnyű a menny! A műhely már sötét.”

Az 1947. február 10-én született Sebő Ferenc katonatiszt családjába érkezett. Gimnáziumi éveit Székesfehérváron kezdte, közben zongorázni és csellózni tanult, majd a budapesti Eötvös József Gimnáziumban érettségizett. 1970-ben a Budapesti Műszaki Egyetem építészmérnöki karán szerzett diplomát, és néhány évig építészként is dolgozott. Az egyetemen szobatársával, évfolyamtársával, Halmos Bélával együtt énekeltek, gitároztak a Bercsényi kollégiumban; a duóból később bővült együttes historikus dalokat, gitáros népdalfeldolgozásokat és megzenésített József Attila-verseket adott elő.

A táncházmozgalom úttörői

Még egyetemistaként hallotta meg Sárosi Bálint népzenei rádióműsorában a széki muzsikát, és innen kezdve egyre mélyebben merült el az autentikus hangszerek – a brácsa, a citera, a tekerőlant – világában. Martin György néprajzkutató felvételeinek hatására népzenegyűjtésbe is bekapcsolódott, majd Tímár Sándor koreográfus megkeresésére a Bartók Táncegyüttes zenei vezetőjévé vált. A Sebő-együttes 1972-ben indult fővárosi klubja a Fővárosi Művelődési Házban a táncoktatáshoz kapcsolt össztáncok színhelye lett, 1973 végétől pedig a Kassák Klubban folytatódott a sorozat – ekkortól énekelt velük az évtized végéig Sebestyén Márta. Ők voltak az országos mozgalommá szélesedő táncház kezdeményezői.

1984 és 1989 között elvégezte a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola zenetudományi szakát; szakdolgozatát Vikár Béla népzenei gyűjtéséből írta. Tanított a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolában és a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen népzenét, repertoárismeretet, tekerőlantot és kamarazenét. 1973-tól a Népművelési Intézet kutatási osztályán dolgozott, 1988-ban pedig az MTA Zenetudományi Intézetének munkatársa lett. 1991-től a Magyar Televízióban az ő szerkesztésében sugároztak népzenei és régizenei műsorokat, a gyerekeknek készült Cimbora című műsor zenéjét is jegyezte.

Pályadíjak és emblematikus albumok

1996 és 2001 között az Állami Népi Együttes művészeti vezetőjeként működött, 1999–2000-ben a Magyar Táncművészeti Szövetség társelnöki posztját töltötte be, a 2002-ben létrejött Hagyományok Háza szakmai igazgatójaként pedig 2011-ig dolgozott. A Fölszállott a páva tehetségkutató zsűrijének elnöke is volt, és a Népzene-Sebő című rádióműsort önállóan vezette.

Első saját lemeze 1975-ben jelent meg népdalfeldolgozásokkal és versmegzenésítésekkel, később több mint harminc albuma látott napvilágot. József Attila, Weöres Sándor, Nagy László és Lázár Ervin írásai mellett 2018-ban Kovács András Ferenc romániai magyar költő verseit is megzenésítették az Árdéli szép tánc című CD-n és könyvben. Filmzenéket, rádiós és színházi munkákat is készített. Életművét 1985-ben Állami Díjjal, 2012-ben Kossuth-díjjal, 2014-ben Nemzet Művésze címmel ismerték el; 2019-ben a Magyar Művészeti Akadémia levelező tagjává választották.