Felavatták a romjaiból újjáépített Bethlen-Rákóczi várat Gyimesbükkön

Két évtizedes munka érte el a célját pénteken Gyimesbükkön: a Bákó megyei csángó településen ünnepélyes keretek között felavatták a Bethlen Gábor erdélyi fejedelem által 1626 körül emeltetett, romjaiból újjáépített négyszáz éves várat. Az egykori erődítményt a román kormány és a helyi önkormányzat finanszírozta, és átadásával a település „zarándokhellyé” alakítása teljesedett ki.

A vár a történelmi Magyarország keleti határán, a Magyar Államvasutak hajdani legkeletibb őrháza fölött magasodik. A térség egykor Csík vármegyéhez tartozott, ma viszont a moldvai Bákó megye része. Az újjáépítés a helyiek évtizedek óta dédelgetett álmát váltotta valóra.

Tánczos Barna ügyvivő miniszterelnök-helyettes, mezőgazdasági miniszter beszédében úgy fogalmazott: ahogy a vár újjáépült romjaiból, úgy a gyimesi csángó közösség is megtalálta önmagát, és építette újra jelenét és jövőjét. Az RMDSZ politikusa felidézte, hogy a korábbi román vezetők rossz szemmel nézték a magyar turisták érkezését, ám napjainkra rendezett együttműködés alakult ki az RMDSZ-es polgármester és a moldvai megyei vezetés között. „Ezek a hidak erősek és biztonságosak legyenek a magyarok és románok között” – fogalmazott, hangsúlyozva a közös jövőépítést.

Cseke Attila ügyvivő fejlesztési miniszter a vár jelképes erejéről beszélt: szerinte az építmény a megmaradás, az összetartozás és az építkezés szimbóluma. „Itt húzódott egykor az ezeréves határ, itt találkozott kelet és nyugat, itt kellett helytállni, megmaradni és újra meg újra bizonyítani, hogy egy közösség ereje nem a falak vastagságában, hanem az emberek hitében és kitartásában rejlik” – mondta. A beruházás értéke 7,7 millió lej, ehhez 750 ezer lejjel járult hozzá a helyi önkormányzat, további 250 ezer lej pedig magánadományokból gyűlt össze területrendezésre.

Oltean Péter polgármester emlékeztetett: a várat 400 évvel ezelőtt Bethlen Gábor építtette, majd a 18. század elején II. Rákóczi Ferenc erősítette meg. Őrtoronyként, vámszedőhelyként, 1710 után pedig vesztegzárként szolgált, mielőtt a múlt században pusztulásnak indult. 2008-ban kezdtek egyre többen szót emelni az újjáépítés mellett, a projekt pedig akkor kapott lendületet, amikor a pécsi levéltárban előkerültek az eredeti tervek. A támogatási szerződést 2022-ben írták alá az Országos Beruházási Társasággal (CNI).

Az épület korhű építőanyagokból, az eredeti tervek alapján készült el. Alsó szintjén kiállítóterem kapott helyet, az emeleten kávézó és panorámateraszosan várja a látogatókat. Az interaktív tárlat a vár teljes történetét felöleli, és háromnyelvű honlap is tartozik hozzá. Cseke Attila kiemelte: a vár nemcsak áll, de munkahelyeket is teremt, és az iparral nem rendelkező térségben a turizmustól remélik a fellendülést.

Deáky András nyugalmazott iskolaigazgató, az ötletgazda úgy fogalmazott: az első gyimesbükki csoda a vasúti őrház 2008-as felújítása és a magyar állami címeres mozdony beérkezése volt, a második pedig most, a vár újjáépítésével teljesedett be. Az épületre Kovács Gergely gyulafehérvári érsek mondott áldást, az ünnepséget pedig a helyi Dani Gergely Iskola kórusa, a Gyimesvölgye Férfikórus és a Csíkszentimrei Fúvószenekar tette emelkedettebbé.