Hajszálnyira a bóvlitól: az S&P megerősítette Románia besorolását, de a negatív kilátás marad

Marad a befektetésre ajánlott kategória legalsó fokán Románia: a Standard & Poor’s péntek éjjel megerősítette az ország „BBB-/A-3” szintű adósbesorolását. A negatív kilátáson viszont a hitelminősítő nem változtatott, ami azt jelzi, hogy a leminősítés veszélye továbbra is fennáll. Románia 2014 májusa óta tartózkodik közvetlenül a bóvli, angol szakkifejezéssel „junk” kategória felett.

Miért számít egyetlen fokozat?

A besorolás azt határozza meg, mennyiért jut hitelhez az állam, és rajta keresztül a teljes gazdaság. Ha az ország a spekulatív zónába csúszna, a nagy nemzetközi befektetési alapok és nyugdíjpénztárak belső szabályaik miatt kénytelenek lennének eladni a román állampapírokat, újakat pedig nem vehetnének. Az így induló tőkekiáramlás tovább gyengítené a már most is történelmi mélyponton álló lejt, emelné a hozamokat, a drágább államadósság és a behozott infláció terhe pedig a boltokban és a hiteltörlesztéseknél csapódna le a lakosságon.

Ami az S&P szerint jól halad

Az elemzés úgy látja, hogy 2026-ban a költségvetés rendbetétele és az uniós pénzek lehívása lényegében a tervek szerint alakult. Felgyorsult az országos helyreállítási terv (PNRR) támogatásainak és hiteleinek felhasználása, az ezekből finanszírozott, a GDP 8,5 százalékát kitevő állami beruházások pedig a gazdaság egyetlen érdemi támaszát jelentik. Erre szükség is van, hiszen a magas infláció és a csökkenő reálbérek miatt idén 0,5 százalékos visszaesést várnak.

A költségvetési hiány a 2024-es 9,3 és a 2025-ös 7,9 százalék után idén a GDP 6,25 százalékára mérséklődhet. Ez főként a korábbi adóemeléseknek – az áfa és a jövedéki adók növelésének –, valamint a közszférában dolgozók bérei és a nyugdíjak befagyasztásának tudható be.

A politikai bizonytalanság a fő kockázat

A hitelminősítő világosan megfogalmazta, mi kell a leminősítés elkerüléséhez. A legnagyobb közvetlen veszélyt a politikai helyzet jelenti: a koalíció májusi felbomlása és az elhúzódó kormányalakítás megnehezíti a 2027–2028-as költségvetési keret elfogadását. A parlamenti bénultság ára már most is látszik: az egységes közszférai bértörvény elmaradása miatt 750 millió eurónyi vissza nem térítendő uniós támogatás kifizetése akadt el. Az S&P arra is figyelmeztet, hogy ha a 2028-as választások közeledtével a pártok lazítanak a fiskális fegyelmen – a tapasztalat szerint ilyenkor a GDP 1,3 százalékának megfelelő többletköltés szokott jelentkezni –, a leminősítés elkerülhetetlen lesz.

Szűk mozgástér, távolabbi remények

A számok nem hagynak sok teret. A nettó államadósság 2027-re meghaladja a GDP 60 százalékát, a kamatkiadások pedig a 2024-es alig több mint 2 százalékról 2026-ban 3,2, 2028-ban 3,5 százalékra emelkednek, ami már az állami bevételek 10 százaléka. A folyó fizetési mérleg hiánya idén a GDP 7,5 százaléka, az éves átlagos infláció 8,3 százalék lehet, így a jegybank kamatcsökkentési tervei is meghiúsulnak; az inflációs cél legkorábban 2028-ban érhető el. Hosszabb távon a népességfogyás és az elvándorlás is fékezi a gazdaságot: a munkaképes korúak száma évente átlagosan 1,1 százalékkal csökken.

Középtávon a 4 milliárd eurós fekete-tengeri Neptun Deep gázmező hozhat könnyebbséget, amely a tervek szerint 2027 első negyedévében kezd termelni. A Romgaz és magánpartnere beruházása az unió egyik vezető gáztermelőjévé teheti Romániát, javítva a külkereskedelmi egyenleget és az energiabiztonságot. Ahhoz azonban, hogy a kilátás stabilra javuljon, hiteles, a kiadásokat kordában tartó kormányra van szükség, amely tartja magát az Európai Unióval egyeztetett túlzottdeficit-eljárási pályához.