Kötelező korellenőrzést és 13 éves korhatárt vezetne be az EU a közösségi médiában

Kötelező korellenőrzést és tizenhárom éves korhatárt vezetne be az Európai Unió a közösségimédia-fiókok létrehozásához, tizenöt éves korig pedig szigorúan korlátozott, szülői felügyelet melletti profilokat engedélyezne csak – derül ki az Európai Bizottság új javaslatából.

Bár közismert, hogy a közösségi média káros hatással lehet a mentális és fizikai egészségre, sőt akár a demokráciára is, a felnőttek továbbra is szabadon dönthetnek e kockázatok vállalásáról. A fiatalok azonban sérülékenyebb csoportot alkotnak, akik esetében a szakpolitikusok szerint védelmi intézkedésekre van szükség, függetlenül attól, mit szeretnének ők maguk.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a fiatalok internethasználati szokásait az Unió egyik legnagyobb kockázati tényezőjeként nevezte meg. Az általa vezetett testület olyan szabályozást javasol, amely tizenöt éves korig korlátozná a közösségimédia-használatot: tizenhárom év alatt a gyerekek egyáltalán nem férhetnének hozzá a Facebookhoz, a TikTokhoz, az Instagramhoz vagy hasonló platformokhoz, 13 és 15 éves kor között pedig csak korlátozott funkciójú, szülői felügyelet alatt álló, szigorú időkorláttal ellátott „mini-profilokat” hozhatnának létre. A 3–13 év közötti gyerekeknek szánt, gyerekbarát videómegosztó platformok elérhetők maradnának, de a hozzáférést a szülők kezelnék, önálló profilt a gyerekek nem hozhatnának létre.

A javaslat további védelmi intézkedéseket is tartalmaz: tiltaná a felhasználói profilalkotáson alapuló algoritmikus ajánlásokat, a végtelenített görgetést és az éjszakai értesítéseket. A kiskorúak fiókjaihoz nem társulna helymeghatározás, kamera- és mikrofonhozzáférés, idegenek pedig előzetes szülői jóváhagyás nélkül nem léphetnének velük kapcsolatba, és nem láthatnák a tartalmaikat sem.

A bevezetéshez korellenőrző technológiára van szükség. Az EU egy nyílt forráskódú alkalmazást fejlesztett ki, amelyet már kísérleti jelleggel bevezettek Cipruson, Dániában, Franciaországban, Görögországban, Írországban és Olaszországban, Spanyolországban pedig áprilistól indul. A rendszer úgy ellenőrzi a felhasználók életkorát, hogy közben nem tárol biometrikus vagy személyazonosító adatokat, és megnehezíti azt is, hogy a fiatalok a korábbi módszerekkel – például bajuszt rajzolva magukra az online korellenőrzés kijátszására – hamis életkort adjanak meg.

Az uniós alkalmazás együttműködhet a megfelelő digitális tanúsítvánnyal rendelkező eszközökkel is, ilyen például a Digitális Állampolgár alkalmazás. A jelenlegi javaslat szerint a meglévő fiókokat hat hónap múlva felülvizsgálnák annak megerősítésére, hogy azokat nem tizenöt év alattiak használják. A betartatás a digitális szolgáltatásokról szóló uniós jogszabály keretében történne, a bírság pedig elérheti a szabályt megsértő vállalatok globális éves árbevételének 6 százalékát is.

A szabályozást rendeletként vezetnék be, amely – szemben az irányelvekkel – közvetlenül alkalmazandó minden tagállamban. A javaslatnak ugyanakkor még az Európai Parlament és az Európai Tanács jogalkotási eljárásán is át kell mennie, ami évekig is elhúzódhat, és jelentős módosulásokon mehet keresztül.

Egyre több ország vezetne be hasonló korlátozást

Több mint egy évtizeden át a közösségimédia-platformok alig tettek lépéseket a gyerekbarát működés felé a szakértői figyelmeztetések ellenére. A korhatárokat egyetlen kattintással meg lehetett kerülni, a felhasználók életkorát gyakorlatilag nem ellenőrizték.

Ausztrália vezette be elsőként a szigorú szabályozást: 2025 végén tizenhat év alatt tiltották be a közösségimédia-használatot, júniusra pedig több mint ötmillió fiókot inaktiváltak vagy korlátoztak. A kutatások szerint a fiatalok továbbra is könnyen megkerülték a rendszert, ezért a kormány most a Meta, a Google, a Snapchat és a TikTok alkalmazkodását vizsgálja, és tervezi a platformokra kiszabható bírságok megduplázását, akár 99 millió ausztrál dollárra (mintegy 22,3 milliárd forintra) emelve azokat.

Nagy-Britannia hasonló lépésre készül: Keir Starmer miniszterelnök bejelentette, hogy 2027 elejétől a tizenhat év alattiak nem használhatnák a közösségi médiát. A 116 ezer válaszadót megszólaltató nemzeti konzultáción a szülők 90 százaléka támogatta a tizenhat éves korhatárt, 85 százalékuk pedig úgy vélte, a közösségi média inkább kockázatot, mint hasznot jelent a gyerekek számára.

Franciaország júliusban fogadott el törvényt, amely megtiltaná a tizenöt év alattiaknak a közösségimédia-fiók létrehozását, és négy hónapot adna a techcégeknek a meglévő kiskorú fiókok deaktiválására – az Alkotmánytanács azonban augusztusban alkotmányellenesnek minősítette és megsemmisítette a törvényt, a kormány pedig szeptember közepén nyújtotta be a módosított javaslatot. Görögország jövőre vezetne be hasonló, tizenöt év alattiakra vonatkozó korlátozást.

Más uniós tagállamok is hasonló szabályozáson dolgoznak: Spanyolország a tizenhat év alattiak korlátozását tervezi, Portugália inkább szigorúbb szülői felügyeletet vezetne be teljes tiltás helyett, Írország ellenzi a teljes tiltást, és mérsékeltebb internetbiztonsági megoldásokat, például a MyGovID-alapú korellenőrzést részesítené előnyben. Norvégia még idén előterjesztheti a tizenhat év alattiakra vonatkozó tiltási javaslatát, Lengyelország a tizenöt év alattiakra vonatkozó hasonló intézkedést fontolgatja, Németország szintén tervez lépéseket, bár a családügyi miniszter az uniós szintű szabályozást részesítené előnyben. Ausztria a tizennégy év alattiak tiltására tett javaslatot, Olaszországban pedig a szenátus a tizenöt év alattiak korlátozásáról és a gyermek influenszerek tevékenységének szigorításáról tárgyal.

Nem mindenki ért egyet a korlátozásokkal. A techcégek szerint platformjaik egyszerűen embereket kötnek össze, és a tiltások elszigetelhetik a fiatalokat – Ausztráliában például sok fiatal él távoli területeken, ahol a közösségi média nélkül nehezebben tartanák a kapcsolatot barátaikkal. Brit szakértők attól tartanak, hogy a tiltások a kevésbé ellenőrzött internetes felületek felé terelhetik a fiatalokat, ahol nagyobb a radikalizálódás kockázata. A cseh és az észt képviselők túlszabályozásnak tartják a teljes tiltásokat, szerintük ezek korlátozzák a digitális szabadságot, a korellenőrzés pedig adatvédelmi kockázatokkal jár.

Baross Dorottya pszichológus szerint a tiltásoknak megvannak a maguk buktatói is: a gyerekek nem szeretnének kimaradni semmiből, különösen abból, amiben mindenki más részt vesz – ez a beletartozás iránti erős igény pedig még vonzóbbá teheti számukra a korlátozott közösségi médiát.

A fenntartások ellenére sok európai támogatja a korlátozásokat. Egyelőre nyitott kérdés, mennyire enyhül majd a javaslat szigora az uniós jogalkotási folyamat során.