Tusnádfürdő modellt mutat: a medveproblémából követendő példa lett

Tusnádfürdő neve sokáig egybeforrt a medveproblémával: a kis fürdővárosban nem volt ritka, hogy a nagyvadak fényes nappal tűntek fel az utcákon, lakóházak, panziók és közterületek közelében. Mára azonban gyökeresen megváltozott a helyzet, és a település a medvékkel való együttélés nemzetközileg is figyelemmel kísért példájává vált.

Öt évvel ezelőtt naponta mintegy tizenöt medve haladt át a városon, gyakran a lakott utcákat járva. A helyiek biztonságot követeltek, a városvezetés és a szakemberek pedig nem a medvék eltüntetésében, hanem a konfliktusok megelőzésében keresték a megoldást. Ebből a szemléletből született meg a TusnadEcoBear program.

Honnan indult

A történet 2021-ig nyúlik vissza. Az akkor, februárban felállított munkacsoport ma is működik, és egy asztalhoz ülteti az összes érintettet: a helyi és országos intézményeket, természetvédőket, kutatókat, civil szervezeteket és a minisztériumi szakembereket. Egyes egyeztetéseken Tánczos Barna akkori környezetvédelmi miniszter is részt vett. Még abban az évben, júliusban a lakók néma felvonulást tartottak a főutcán, biztonságot kérve és azt, hogy a medvék a természetes élőhelyükön maradjanak – kiirtásukat azonban senki sem követelte.

A program négy pillére

• Látogató- és oktatóközpont: a helyi wellnessközpontban kialakított, 20-25 fős kapacitású tér egyszerre kiállítóhely, oktatási és tájékoztató pont. A többnyelvű központ bemutatja a város medvékkel kapcsolatos múltját, mobil változata pedig iskolákba és rendezvényekre is eljut, évente mintegy 1200 embert elérve.
• Mobilalkalmazás: eredetileg a medveészlelések és károk bejelentésére készült, mára terepi adatgyűjtésre és -elemzésre is alkalmas oktatási eszközzé vált.
• Tematikus fesztivál: a kétnapos esemény Hargita és Kovászna megyéből vonz több száz diákot, vetélkedőkkel, előadásokkal, terepi programokkal és műhelyfoglalkozásokkal.
• Nemzetközi tudományos konferencia: az immár ötödik alkalommal megrendezett eseményen tizennyolc ország szakemberei vesznek részt. Az ötödik konferenciára és fesztiválra 2026 októberében kerül sor.

A „medveokos közösség”

A program az észak-amerikai eredetű, helyi feltételekre szabott „Bear Smart” – medveokos közösség – elvre épül. A siker feltétele a tudatos, közösségi szintű cselekvés: folyamatos tájékoztatás, együttműködés a hatóságokkal, megelőzés, korszerű hulladékkezelés, a zöldterületek karbantartása, monitoring és hatékony beavatkozás. A gyakorlatban gyümölcsfákat távolítottak el a problémás területekről, medvebiztos hulladéktárolókat helyeztek ki, és intenzív kommunikációs kampányt folytattak.

Imecs István biológus szerint a beavatkozó csapatot vezető polgármester az elmúlt években több mint 500 beavatkozásban vett részt. „Ez éjszakákat, hétvégéket, családi időt jelent. De a közösség látja, hogy a vezetője a terepen van, miközben ők nyugodtan alszanak” – fogalmazott.

Eredmények

A konfliktusok száma a közösség által elfogadható szintre csökkent. A cél nem minden medveészlelés megszüntetése, hanem a konfliktusok tűréshatár alatt tartása. „Senki nem hiszi komolyan, hogy soha nem lesz medveészlelés, ahogy jégeső vagy közúti baleset is mindig lesz. A cél az, hogy a konfliktusok a közösség tűréshatára alatt maradjanak” – mondta Imecs.

A medvék nemcsak költséget, hanem bevételt is jelentenek: egyetlen tudományos konferencia mintegy ötvenezer eurós helyi forgalmat generál, a természetjárás és a régió ismertsége pedig jelentős gazdasági értéket képvisel. Több medve GPS-nyakörvet visel, a döntéseket pedig egyre inkább adatok és tudományos elemzés alapozza meg.

Imecs bírálja azokat az országos vitákat, amelyek kizárólag a kilőhető egyedek számára összpontosítanak, miközben a megelőzést és a közösségi alkalmazkodást háttérbe szorítják. Hangsúlyozza: univerzális recept nem létezik, a megoldásokat mindig az adott közösség földrajzi, társadalmi és gazdasági adottságaihoz kell igazítani – a tusnádfürdői gyakorlat azonban máshol is átvehető.