Újra kiadták a nagyváradi magyar utcanevekről szóló Várad lelke című kötetet

A Nagyváradi Városszépítő Egylet gondozásában jelent meg Nagy József Barna Várad lelke – Nagyváradi magyar utcanevek című kötetének bővített, új térképekkel kiegészített kiadása, amely a 2016-os első megjelenés folytatása. A könyvet szeptember 6-án, vasárnap mutatták be a Partiumi Keresztény Egyetem Bolyai termében.

A bemutatón Nagy József Barna vetített képes előadás keretében idézte fel a nagyváradi magyar utcanevekért folytatott, immár két évtizedes küzdelmet. Ezt követően Zuh Deodáth, a Városszépítő Egylet elnöke beszélgetett a szerzővel és társszerzőjével, Csomortányi Istvánnal.

A kötet megjelenése különös aktualitást kapott azáltal, hogy a nagyváradi önkormányzat nemrég valósította meg az Erdélyi Magyar Néppárt 2022-es, részvételi költségvetésben nyertes javaslatát. Az eredeti elképzelés a történelmi magyar utcanevek kihelyezése lett volna, ehelyett azonban az új táblákon a hivatalos román elnevezések mellett csupán az utca, tér vagy sétány szó magyar és angol fordítása jelent meg. Nagy József Barna szerint ezzel valójában a helyi tanács két évtizeddel korábbi határozatát teljesítették. „Mi nem ezt kértük, mi nem ezt vártuk” – fogalmazott, hozzátéve, hogy a könyv újrakiadásának célja az ügy napirenden tartása. „Ez a könyv nem cél, hanem eszköz” – szögezte le, példaként Élesdet említve, ahol a nagyváradinál kisebb arányú magyar közösség mellett is vannak kétnyelvű utcanévtáblák.

Csomortányi István elmondása szerint a könyv megszületését egy gyakorlati hiányosság indokolta: korábban nem létezett olyan forrásmunka, amely összegyűjtötte volna Nagyvárad régi utcaneveit, pedig a 18. századtól kezdve egy-egy utcának akár tíz-tizenkét különböző elnevezése is lehetett a történelmi korszaktól függően. A szerzők végül az 1940-es, a magyar közigazgatás visszatérése utáni elnevezéseket fogadták el kiindulópontnak, mivel akkor volt a legtöbb magyar utcanév a városban – emellett a két világháború közötti és a második világháború utáni román elnevezéseket is összegyűjtötték.

Csomortányi szerint Nagyvárad utcaneveinek története közös örökségként kezelendő, függetlenül attól, melyik korszakban és kiről nevezték el az adott utcát. Jó lenne, ha ki tudnánk már nőni abból a szemléletből, amely szerint az elnevezés azt jelzi, kié a tér – fogalmazott, hozzátéve, hogy ma már mindenkié a város, aki itt él.