Változó értékrend: elutasítóbbak lettek, de a nemi egyenlőségben előreléptek az erdélyi magyarok

Az erdélyi magyar közösség értékrendje az elmúlt években jelentősen átalakult: miközben a nemi egyenjogúság terén nőtt az elfogadás, a szexuális kisebbségekkel és a bevándorlókkal szembeni attitűdök sok tekintetben elutasítóbbá váltak. Erről a Székelyföldi Közpolitikai Intézet (SZKI) és a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet (ISPMN) közös kutatásai adnak képet, amelyek 2025 tavaszán és őszén készült adatfelvételeken alapulnak.

Csökkenő elfogadás a melegekkel szemben

A felmérés szerint az erdélyi magyarok körében látványosan visszaesett a homoszexuálisok elfogadottsága. Míg 2020-ban a megkérdezettek 53 százaléka nem látott problémát egy meleg szomszédban, addig 2025-re ez az arány mindössze 25 százalékra zuhant. Kiss Tamás szociológus szerint ennek hátterében politikai kommunikációs váltás áll: „A Fidesz a rasszista uszításról egy idő után a homofób uszításra váltott, és ennek a váltásnak jól látszanak az eredményei.”

Előrelépés a nemi egyenlőségben

A kutatás pozitív tendenciát is kimutatott: a nemi egyenjogúság megítélése javult mind a román, mind a magyar válaszadók körében. Sokan támogatják a nők politikai szerepvállalását, és többségben vannak azok, akik elutasítják azt az állítást, hogy a férfiak jobb vezetők lennének. Erősödött annak elfogadása is, hogy a háztartási és gyermeknevelési feladatok nem kötődnek nemi szerepekhez.

Ellentmondásos kép a bevándorlásról

A bevándorlók megítélése árnyaltabb lett: 2020-ban az erdélyi magyarok 60 százaléka tartotta károsnak a bevándorlók hatását, 2025-re ez 43 százalékra mérséklődött. A szociológus szerint ez azzal magyarázható, hogy „a Fidesz levette a napirendjéről a migráció elleni uszítását”. Ugyanakkor a kutatók szerint „ordító a különbség az erdélyi magyarok és a romániaiak között” a bevándorlók, a romák és a színesbőrűek elfogadottságában – ezen a téren az erdélyi magyarok körében inkább erősödött az elutasítás.

Gazdasági szemlélet és geopolitika

A gazdasági kérdésekben az erdélyi magyarok 75 százaléka támogatja a progresszív adózást, az elmúlt öt évben mégis kevésbé lettek egyenlőségpártiak – ezt a kutatók részben az RMDSZ piacpárti retorikájának tulajdonítják. A geopolitikai bizalmi mutatók is gyengültek: míg az Európai Unióba vetett bizalom 2007-ben 78 százalékos volt, ma már csak 49 százalék, az erdélyi magyarok körében pedig mindössze 35 százalék bízik az EU-ban, 43 százalék pedig a NATO-ban.

Kiss Tamás összegzése szerint a romániai pártok szavazótáborai egyre inkább osztályalapon polarizálódnak: az egyik oldalon a kisebbségekre nyitott, ám az újraelosztás terén kevésbé igazságos neoliberális blokk (PNL, USR), a másikon a nagyobb elosztási igazságosságot hirdető, de a kisebbségekkel szemben elutasítóbb baloldali-nacionalista tömb (PSD, AUR) áll.