Pusztulnak az első világháborús magyar hadisírok Brassó-Bertalanban

Brassó-Bertalan temetőjében, a Spreng-hegy lábánál súlyos állapotban vannak az első világháborús magyar katonák sírjai és az emlékművük. A helyszínt felkereső Bencze Mihály négyfalusi matematikus, a Wildt József Tudományos Társaság alapítója és Sipos Lajos magyar irodalom tanár döbbenetes állapotot rögzítettek.

Az egykori hadisírokat eltüntették, a sírkereszt-fejfákat a temető szélére, egy kerítés nélküli területre halmozták, ahol idővel szemétdomb keletkezett. Az emlékmű is megrongálódott, és az évek során a kőkereszteket szétszórták a területen.

Egyházi felelősség és közömbösség

Sipos Lajos 2011-ben megjelent „Brassói gyökereink” című könyvében kemény szavakkal illette a helyzetet. Állítása szerint az ortodox egyház, amely jelenleg a temetőkertet gondozza, nem tesz semmit a sírgyalázás megakadályozásáért. Sőt, egyes emlékműveket új tulajdonosoknak értékesítettek.

A szerzők szerint a brassói magyar közösség közömbössége is hozzájárul a problémához, hiszen halottak napján bárki észrevehette volna a romló állapotot, mégsem történt érdemi fellépés.

Érvényes nemzetközi egyezmény ellenére

Pedig 2008 márciusában Szekeres Imre magyar és Teodor Meleşcanu román védelmi miniszter kormányközi megállapodást írt alá a hadisírok kölcsönös gondozásáról. A 94/2008-as Kormányrendelet értelmében mindkét fél vállalta, hogy biztosítja a másik ország hősi halottainak nyughelyeit, gondozza és azonosítja azokat.

Ennek ellenére 2025 szeptemberében, amikor Bencze Mihály ismét felkereste a temetőt, az elesett katonák nevei már olvashatatlanná váltak a sírköveken, az emlékművet pedig egyre nagyobb hulladék borította. A szerző felhívja a figyelmet arra, hogy jogi lépésekre van szükség az emlékhely megmentése érdekében, és kéri az érintetteket, hogy cselekedjenek a kulturális örökség védelme érdekében.