Százhúsz éve született Szabó T. Attila – kétnapos konferenciával emlékezett az EME a kiemelkedő nyelvészre

Az Erdélyi Múzeum-Egyesület április 23-án és 24-én rendezett tudományos konferenciát Szabó T. Attila nyelvészprofesszor születésének 120. évfordulója alkalmából. A megemlékezés a kolozsvári Házsongárdi temetőben tartott koszorúzással vette kezdetét, ahol a kutató családtagjai és egykori munkatársai együtt rótták le tiszteletüket.

A rendezvény nyitóbeszédét Bitay Enikő, az EME elnöke tartotta. Hangsúlyozta, hogy egy tudós küldetése túlmutat a kutatáson: a feltárt eredmények csak akkor válhatnak teljessé, ha azok beépülnek a közösség tudásába és tovább élnek a következő nemzedékek munkájában.

A konferencián személyes hangvételű előadások is elhangzottak. Szabó T. Anna költő, a tudós unokája emlékidéző gondolatait osztotta meg nagyapjáról, míg Szabó T. E. Attila, a professzor fia a bükki kirándulások emlékeit elevenítette fel. Visszaemlékezésében olyan jelentős erdélyi tudományos személyiségek nevét említette, mint Benkő Samu és Jakó Zsigmond.

A nyelvtudós életműve

Szabó T. Attila közel hat évtizeden át végzett rendszeres levéltári kutatásokat. Munkájának eredményeként több mint másfél millió cédulát töltött meg adatokkal, amelyek a magyar nyelvtörténeti kutatás máig egyik legjelentősebb forrásanyagát képezik.

Életművének két kiemelkedő alkotása az Erdélyi magyar szótörténeti tár tizennégy kötete, valamint az Erdélyi Helynévtörténeti Adattár. Ezek a munkák megalapozták a modern magyar helynévkutatást, és a tudóst e diszciplína egyik megteremtőjeként tartják számon a szakmai közösségben.

Az örökség folytatása

Szabó T. Attila szellemi öröksége ma is élő tudományos műhelyt jelent. A Babeș–Bolyai Tudományegyetemen működő, nevét viselő Nyelvi Intézet Benő Attila igazgatása alatt folytatja a megkezdett munkát, kiemelt figyelmet fordítva a modern magyar nyelvkutatásra és a nyelvtervezés időszerű kérdéseire.