Vérbeli Figaro a kolozsvári magyar opera színpadán

Szerelem, hatalom, boldogság, pénz – Rossini örökzöld vígoperájában, A sevillai borbélyban mindezek a mindennapi élet alapvető kérdéseit feszegetik. A kolozsvári magyar opera közönsége most teljes pompájában élvezheti az ismert mű előadását, amely a humor, a virtuozitás és a fordulatos cselszövés keveréke.

A történet középpontjában a bájos Rosina áll, Bartolo doktor gyámleánya, akinek szépségét és kedvességét Almaviva gróf vetekedés nélkül viszonozza. A helyzet azonban korántsem egyszerű: a doktor maga is hajadon kezére pályázik, elsősorban azért, mert a házasság révén jelentős vagyonra tehetne szert. A két fiatal szerelmes boldogságához az ötletekben kifogyhatatlan, talpraesett borbély, Figaro segít hozzá.

Szabó Emese rendezése pörgős, ötletes előadást teremt a színpadon, amelyet minden korosztály élvezettel követ – legyen a néző gyakorlott operarajongó vagy éppen csak ismerkedő. Rossini zenéje vibráló, sodró lendületű, hűen tükrözi a commedia dell’arte karaktereinek mozgalmas világát. Az opera számos áriája önmagában is híressé vált: Figaro belépője, Rosina koloratúrái vagy don Basilio rágalomáriája – az utóbbi a Rossini-crescendo iskolapéldájaként suttogásból fokozódik mennydörgő nagyzenekari hangzásig, plasztikusan érzékeltetve a pletyka terjedését.

Új karmester debütált a fő szerepben

A május 7-i előadáson első alkalommal állt a zenekar élére Kulcsár Szabolcs, akinek dolgát nehezítette, hogy az együttes most a színpad hátsó részén kapott helyet, így a karmester végig háttal állt a szólistáknak. Ennek ellenére biztos kézzel irányította az előadást: a tempók pörögtek, a hangzás telt volt. A produkció minden szereplője odaadással játszott, jókedvük és lelkesedésük átragadt a publikumra, amely vastapssal jutalmazta őket az előadás végén.

Bardon Tony Almaviva grófként egyszerre volt fülig szerelmes és vidám cselszövő. Molnár Zoltán Bartolóként remek komikai érzékkel formálta meg az undok gyám alakját, Szilágyi János pedig megvesztegethető énekmesterként, don Basilióként hozta a kedélyes karaktert. Gebe-Fügi Renáta a tudatos, határozott Rosinát keltette életre, aki pontosan tudja, mit akar. Színes mellékszerepekben láthattuk Anca Aluașt Bertaként, Gergely Arnold Leventét katonatisztként, Kincses Márkot Fiorillóként, Rétyi Zsombort pedig a jegyző szerepében.

Figaro új arccal

Az előadás címszerepében Ferenczi Gurban Eduard ragyogott: magabiztos hangi teljesítménye, kifogyhatatlan energiája és természetes színpadi jelenléte mindvégig magával ragadta a nézőket. A fiatal operaénekes elmondta, hogy mintegy tíz évvel ezelőtt édesanyja, Carmen Gurban, a kolozsvári román opera kiváló szopránja indította el a pályán.

Eredetileg zongorázni tanult tizenkét éven át, többek között Kostyák Márta és Csiki Boldizsár tanítványaként. A kolozsvári zeneakadémián zongora- és énekszakon szerzett diplomát, jelenleg pedig a strasbourgi Operastúdió tagja, ahol még egy évig folytatja tanulmányait. Célja, hogy nemzetközi karriert építsen, miközben hűséges marad a folyamatos szakmai fejlődés iránti elköteleződésnek.

Ferenczi Gurban Eduard tavaly debütált ebben az operában a Kolozsvári Magyar Opera színpadán, most azonban új színekkel, gazdagabb játékkal tért vissza. Mint mondta, Figaro alakja különösen közel áll hozzá, ráadásul gyakorlatilag az operavilágban nőtt fel: édesapja, Ferenczi Endre a magyar opera hangversenymestere. A fiatal énekes szerint az operaénekes egyszerre énekes és színész, és számára éppen ezért alapvető fontosságú, hogy közvetlen kapcsolatot teremtsen a közönséggel. Szerepálma egyértelmű: szeretné Figarót a világ legnagyobb zenés színpadain is eljátszani.