Tízszerese az ára: kétszáz lej kilója a TikTokon trendi fosókaszilvának
Régió Rádió | 2026-05-10
Tényleg eljutottunk volna oda, hogy a fosókaszilva kilójáért kétszáz lejt is elkérnek? A jelek szerint igen, és nem is romániai termékről van szó: a piacokon felbukkanó, importból származó éretlen zöld szilva ára némely helyen 200–250 lej körül mozog – vagyis nagyjából 40–50 euró kilónként. Ez tízszeres-húszszoros áremelkedést jelent ahhoz képest, hogy egy évvel ezelőtt 20 lejért árulták.
Pedig a fosókaszilva, vagy ahogy a botanikusok ismerik, a Prunus cerasifera, sok romániai gyermekkor szabadon szedhető, ingyenes nyalánksága volt. Útszéli fákról, kerítések mellől kerültek a markokba az apró, zöld vagy piros gyümölcsök, amelyeket nem mindig értek be – sok családnál épp savanykás, éretlen állapotban váltak kedvenccé.
Hogyan lett a kerítés melletti termésből luxuscikk?
A jelenség hátterében elsősorban a közösségi média áll. Egy mediterrán ihletésű készítmény, az úgynevezett „papaz erik” – zöld szilva citromlével és sóval ízesítve – került fel a TikTokra, és onnan indult el világhódító útjára. A trend hullámán a hazai piacokra is eljutott a felkapott termék, csak épp már horror áron.
A folyamat nem véletlen: a Z generáció fogyasztói magatartása teszi lehetővé. A 13–29 év közöttiek 54 százaléka az influencereket tartja hiteles információforrásnak, miközben az átlagos Z generációs napi 3,5 órát tölt online. A márkák és termékek felfedezésének fő csatornái a TikTok, az Instagram és a YouTube.
Nem ez az első ilyen eset
A fosókaszilva csak a legújabb a sorban. A „természet müzlije” néven futó, kókuszvízbe mártott bogyók, a fetasajtos tészta nyomán kialakult fetahiány, a túróhiány vagy épp a pisztácia hirtelen felkapottsága mind ugyanabból a jelenségből táplálkozik. Hétköznapi, sokszor szinte ingyen elérhető termékekből luxuscikk válik a közösségi média jól megkomponált felvételeinek és narratíváinak köszönhetően.
A szerző, Sánta Miriám szerint az átmenetek és árnyalatok természetesen fontosak, de a jelenség mégis elgondolkodtató. Ahogy ő fogalmaz: „Ne legyünk nevetségesek, komolyan. Gyerekkorunk kedvenceiért csak a kezünket kell kinyújtanunk.”
