770 millió eurós uniós forrást veszíthet Románia a politikai patthelyzet miatt

Legalább 770 millió eurós uniós forrástól eshet el Románia, miután a politikai pártok nem tudtak megállapodni egy határidőn belül a helyreállítási terve egyik kulcsfontosságú reformjáról.

A vezető politikai erők augusztus 31-ig nem jutottak konszenzusra az új közszférabeli bértörvényről, amely a Nemzeti Helyreállítási és Rezilienciaépítési Tervhez (PNRR) kapcsolódó reformok egyik feltétele volt. Uniós források szerint az elmulasztott határidő mintegy 770 millió eurójába kerülhet Romániának, amelyet levonnak a még esedékes 8,44 milliárd eurós uniós támogatásból – ez a teljes, 21,41 milliárd eurós helyreállítási terv csaknem 40 százaléka.

A tényleges pénzügyi veszteség végső összegét az Európai Bizottság állapítja majd meg, amikor kiértékeli Románia záró kifizetési kérelmét, amelyet szeptember végéig kell benyújtani.

Nicușor Dan román államfő a múlt héten azt nyilatkozta, hogy „a jogszabály technikailag már majdnem kész volt, és az év vége előtt még elfogadható lenne”. A reformot olyan „bonyolult témának” nevezte, amelynek jelentős társadalmi és gazdasági vonzatai vannak, és amelyet „óriási időnyomás alatt” vitattak meg.

A közszférabeli bérreform elmaradása a fő oka annak, hogy Románia elveszítheti az uniós forrásokat, de több kisebb, például a dekarbonizációhoz kapcsolódó célkitűzés sem teljesült. A romániai szakszervezetek élesen ellenezték a tervezett törvényt, mondván, az egyes közalkalmazotti kategóriák bérét csökkentené, az infláció-követő béremelések pedig nem lennének elégségesek. A vita tüntetésekhez is vezetett: több szakszervezeti szövetség augusztus 25-én demonstrált a Munkaügyi Minisztérium előtt, magasabb minimálbért és a kollektív alku újraindítását követelve.

A patthelyzet éles vádaskodást váltott ki a korábbi kormánykoalíción belül is, amelyet Ilie Bolojan középjobb miniszterelnök vezetett. Dragoș Pîslaru ügyvezető munkaügyi miniszter a Szociáldemokrata Pártot (PSD) hibáztatta a kudarcért, azzal vádolva a pártot, hogy blokkolta a reformot, és olyan ígéreteket tett a szakszervezeteknek, amelyeket Románia költségvetési korlátai mellett nem lehetett betartani. Pîslaru szerint a PSD azokban az években sem készítette elő a szükséges jogszabályt, amikor a Munkaügyi Minisztériumot irányította. A PSD visszautasította a vádakat, és a maga részéről a Nemzeti Liberális Pártot (PNL), Bolojant és Pîslarut okolta a kudarcért, mondván, hogy a törvénytervezetet elzárták a nyilvánosság elől, és nem törekedtek megegyezésre a szakszervezetekkel.

Bolojan kormánya májusban bukott meg egy, a PSD és a szélsőjobboldali Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) által kezdeményezett bizalmatlansági indítvány nyomán, ami a pro-európai kormánykoalíció felbomlásához és a politikai bizonytalanság mélyüléséhez vezetett. A PSD és az AUR – akár a szintén szélsőjobboldali SOS Románia bevonásával – új koalíciót is alakíthatna, ami jelentős fordulatot jelentene az ország korábbi, pro-európai kormányzási gyakorlatához képest.

Egy másik, szintén az uniós finanszírozáshoz kapcsolódó politikai vita a közelmúltban a közhivatalnokok összeférhetetlenségét szabályozó törvény körül robbant ki. Az úgynevezett integritási törvényt végül elfogadták, benne egy vitatott módosítással, amely megfosztaná tisztségétől Dominic Fritz liberális pártelnököt, Temesvár polgármesterét. Az Európai Parlament Európai Néppárt és Renew Europe frakciói egyaránt bírálták a törvényt, és arra kérték Ursula von der Leyen bizottsági elnököt, hogy gyakoroljon nyomást a román parlamentre a módosítás érdekében. A liberális és konzervatív képviselők szerint a törvény visszamenőleges alkalmazását kifejezetten Fritz ellen tervezték, ami – mint figyelmeztettek – „a román demokrácia aláásásához” vezethet. Bár a törvényt a határidő előtt elfogadták, a hozzá kapcsolódó kifizetést az Európai Bizottság még befagyaszthatja, amennyiben úgy ítéli meg, hogy a jogszabály nem felel meg a jogállamisági követelményeknek – ez tovább csökkentheti a Románia számára elérhető uniós forrásokat.