A Kárpátok hegyvidéki élővilága változik a leggyorsabban Európában

A Nature tudományos folyóiratban megjelent friss kutatás rávilágít arra, hogy az európai kontinens hegyvidéki területein – különösen a Kárpátokban – tapasztalható a leggyorsabb ütemű ökológiai átalakulás a klímaváltozás hatására.

A nemzetközi kutatócsoport több mint hatezer mintaterületen vizsgálta a növényzet változásait erdőkben, gyepeken és magashegyi élőhelyeken. Az elemzések 15-78 éves időszakokat öleltek fel az Alpok, a Pireneusok és a Kárpátok térségében.

A vizsgálat legfontosabb megállapítása az úgynevezett termofilizáció jelensége, ami a melegebb éghajlathoz alkalmazkodott növényfajok térhódítását jelenti. Míg az alacsonyabban fekvő erdőkben és gyepterületeken ez a folyamat mérsékeltebb – elsősorban új fajok betelepülésében nyilvánul meg –, addig a magashegyi ökoszisztémákban akár ötszörös intenzitással zajlik.

A Kárpátok alpesi övezetében különösen aggasztó, hogy a hideg éghajlathoz alkalmazkodott növényfajok fokozatosan kiszorulnak élőhelyeikről, a növénytársulások szerkezete pedig gyökeresen átalakul. Emiatt ezek a területek a globális felmelegedés egyfajta korai jelzőrendszereként funkcionálnak.

A kutatásban romániai szakemberek is részt vettek: Mihai Pușcaș egyetemi tanár, az „Alexandru Borza” Botanikus Kert igazgatója, Pavel Dan Turtureanu a Biológia és Geológia Kar munkatársa, valamint Tudor Ursu, a Kolozsvári Biológiai Kutatóintézet kutatója.

Mihai Pușcaș kiemelte: „A Radnai-havasokban végzett megfigyeléseink kulcsfontosságú betekintést nyújtanak ezekbe a folyamatokba. Valós időben tudjuk követni, hogyan reagálnak a növénytársulások a klímaváltozásra.”