A komáromi Vasember meghódította Kanadát – Szőnyi Ferenc Nagyváradon mutatta be kalandfilmjét

Szőnyi Ferenc komáromi ultratriatlonista személyesen mutatta be kalandfilmjét Nagyváradon, a római katolikus püspöki palota alagsorában működő FIX rendezvényteremben. Az EKE ’91 Nagyvárad és az Xterra Sportklub közösen szervezett estjén Lázár Tibor, az EKE alelnöke köszöntötte a nagyszámú érdeklődőt.

A dokumentumfilm azt a hihetetlen utat követi nyomon, amelyet Szőnyi tavaly nyáron egyedül tett meg a kanadai Yukon hegységtől az Atlanti-óceán partjáig. A TransCanada Ultra kerékpáros kihívás során negyvenöt és fél nap alatt új rekordot állított fel – az addigi legjobb időt több mint öt nappal javította meg. Összesen 12 500 kilométert tekert hat időzónán keresztül, a Sziklás-hegységen, a préri síkságain, Ontario tavainál és Új-Fundland szirtjein át.

Ami az expedíciót különösen rendkívülivé teszi: nem volt mellette kísérőautó, támogató csapat, sem technikai segítség. Szőnyi napról napra maga gondoskodott a szállásáról, étkezéséről, a kerékpár javításáról és az útvonaltervezésről. Voltak olyan napok, amikor 490–520 kilométert tett meg alvás nélkül, a verseny teljes szintemelkedése pedig annyi volt, mintha tizenegyszer megmászta volna a Mount Everestet.

Az egykori „átlagember” 43 éves koráig hétköznapi életet élt. Ahogyan mesélte, az egész onnan indult, hogy nem volt elégedett azzal, amit a tükörben látott. Egy barátja rábeszélésére futni kezdett, és néhány hónappal később már ezüstérmesként állt a dobogón egy tizenkét órás magyar bajnokságon.

„Ez a verseny nem mindig szép táj, eufória és csúcsteljesítmény. Szakad az eső, fúj a szél, nyolc fokot mutat a hőmérő. Az a fajta hideg, ami beléd mászik, amikor már mindened vizes. De aztán jön egy-egy olyan pillanat, amiért elindulsz” – osztotta meg gondolatait a sportoló.

Szőnyi Ferenc nagyváradi látogatásának különleges személyes vonatkozása is van: anyai dédnagyanyja Nagyváradról költözött Magyarországra, üknagyapja pedig Bályokon szolgált református lelkipásztorként.