Az AUR napirendre tűzné az őszi ülésszakban a civil szervezeteket sújtó törvényt

A szélsőjobboldali Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) prioritásként kezelné az őszi parlamenti ülésszakban azt a vitatott törvénytervezetet, amely a civil szervezeteket éves adatszolgáltatásra kötelezné, az adóhatóság pedig nyilvánosságra hozná a finanszírozóik egy részének nevét. A parlament szeptember 1-jén kezdi meg őszi ülésszakát.

A párt közleménye szerint a tervezet a képviselőházban akadt el, miután a szenátus már elfogadta. Az AUR azzal érvel, hogy a közéletet és a nyilvános vitákat befolyásoló szervezeteknek átláthatóvá kell tenniük a finanszírozásukat – a jogszabály szövege ugyanakkor nemcsak ezekre, hanem valamennyi egyesületre, alapítványra és szövetségre vonatkozna.

A szenátus által elfogadott változat szerint a szervezeteknek évente nyilatkozniuk kellene az adóhatóságnál az előző évi bevételeikről és finanszírozási forrásaikról, feltüntetve azoknak a magánszemélyeknek az adatait is, akiktől 5000 lejnél nagyobb összeget kaptak. A nyilatkozatokat közzétennék az adóhatóság honlapján, a magánszemélyek nevét kivéve más személyes adatot nem hoznának nyilvánosságra. Aki nem tesz eleget a kötelezettségnek, annak felfüggesztik a tevékenységét, egy éven túli mulasztás esetén pedig a szervezet a törvény erejénél fogva megszűnne.

A kezdeményezést május 18-án 75 igen, 32 nem és 4 tartózkodó szavazattal fogadta el a szenátus – az AUR és a szociáldemokrata (PSD) szenátorok mindegyike mellette voksolt, míg az USR és az RMDSZ képviselői ellene szavaztak, a PNL-frakció pedig megosztottan. A döntő szó a képviselőházé, ahol a javaslat jelenleg a szakbizottságok előtt van.

Sorin Grindeanu PSD-elnök később elvi támogatásáról biztosította a kezdeményezést, azzal érvelve a România TV-nek, hogy „aki tisztességes, annak nincs mit rejtegetnie” – szerinte a személyi jövedelemadó civil szervezeteknek felajánlható 3,5 százaléka közpénznek számít, ezért indokolt a kedvezményezettek finanszírozásának nyilvánossága. Hozzátette, hogy a képviselőházi vitán még módosulhat a szöveg.

A tervezetet mind a törvényhozási tanács, mind a gazdasági és szociális bizottság negatívan véleményezte, a szenátus jogi bizottságán mégis átment a szociáldemokrata szavazatok révén. Több száz civil szervezet közös levélben kérte a szenátust a javaslat elutasítására, arra hivatkozva, hogy a kötelező névközlés, valamint a felfüggesztés és megszűnés lehetősége aránytalanul korlátozhatja az egyesülési szabadságot, az adományozók nyilvánosságra hozatala pedig megtorlásnak teheti ki azokat, akik például korrupcióellenes vagy szervezett bűnözés elleni szervezeteket támogatnak. Az Európa Tanács civil szervezetekkel foglalkozó testületei szintén aggályosnak nevezték a kezdeményezést.