Különleges római kori leletekre bukkantak a mikházi katonai tábor feltárásán

A Maros megyei Mikházán a régészek különleges leletekre bukkantak a római katonai tábor parancsnoksági épületének udvarán. A magas talajvíznek köszönhetően olyan szerves anyagok is fennmaradtak, amelyek általában elbomlanak az évszázadok során.

A feltárás során egy ókori kút mélyéről nemcsak vízhordásra szolgáló edények kerültek elő, hanem az azokhoz kötött spárga darabjai is megmaradtak. Pánczél Szilamér, a Maros Megyei Múzeum keretében működő Római Limeskutató Központ vezetője és a Nemzeti Limesbizottság tagja a kutat egyfajta időkapszulának nevezte, amely mindent megőrzött, ami belekerült.

A különleges leletek között egy szinte teljesen ép bronz kanna is előkerült, amely az első ilyen típusú darab Mikházáról. Az edényt a rómaiak vízmelegítésre használták, és bár a kútba zuhanástól enyhén megsérült, sikeresen restaurálták.

Egyedülálló fakádszerű ciszterna

Az udvar másik részén egy körülbelül 2 x 7 méteres, téglalap alakú vízgyűjtő ciszternát azonosítottak. A létesítmény különlegessége, hogy a faanyag rendkívül jó állapotban maradt meg benne. A dupla fallal és köztes agyagréteggel épített szerkezet akadályozta meg a talajvíz beszivárgását, az épület tetejéről összegyűjtött esővizet tárolta.

A feltárást a szakemberek szeretnék folytatni, mivel a ciszterna gazdag leletanyagot rejt: miután a rómaiak felhagytak az épület használatával, tetőcserepek és más törmelékek, köztük egy oltár is a víztartályba zuhant.

UNESCO-védett limespark készül

A II. század elejétől a III. század második feléig működő mikházi tábor a román limes szakasz részeként 2024 óta az UNESCO világörökségi listáján szerepel. A Maros Megyei Tanács 2,11 millió eurós uniós támogatásból Limesparkot épít a helyszínen, amelynek kivitelezése nagyjából 80 százalékos készültségnél tart.

A park látogatóközpontot, múzeumpedagógiai termet, kutatóközpontot régészeti laboratóriummal, valamint a castrum északkeleti tornyának volumetrikus rekonstrukcióját foglalja magában. A tavaszi megnyitóra a már restaurált leleteket is bemutatják az új kiállítóterekben.

A parancsnoksági épület régészeti feltárása 2013-ban indult, és az évek során a berlini Humboldt Egyetem, a Kölni Egyetem, a Pécsi Egyetem, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem, az ELTE és a Babeș-Bolyai Tudományegyetem kutatói is bekapcsolódtak a nemzetközi munkacsoportba.