Miért maradnak el az előrehozott választások Romániában?

Hónapok óta tartó politikai bizonytalanság jellemzi Romániát, mégis egyre valószínűbb, hogy a feszült helyzet nem torkollik előrehozott választásokba. Az ország továbbra is csak korlátozott jogkörű, ügyvivő kormány irányítása alatt működik, és addig marad így, amíg a parlament jóvá nem hagyja az új kabinetet.

A mostani válság gyökerei május elejére nyúlnak vissza, amikor Ilie Bolojan kormánya megbukott: a PSD kilépett a kormánykoalícióból, és támogatta az AUR által benyújtott bizalmatlansági indítványt. Azóta húzódik a kormányalakítás, miközben az óra ketyeg.

A tét nem kicsi. Augusztus végéig Romániának teljesítenie kell a helyreállítási és ellenállóképességi terv (PNRR) reformjait, hogy hozzáférjen a hozzávetőleg kilencmilliárd eurós uniós forráshoz. Egy elhúzódó politikai patthelyzet ezt a pénzt sodorhatja veszélybe.

Az alkotmány elvileg lehetővé teszi a parlament feloszlatását, ha két egymást követő kísérlet után sem sikerül kormányt alakítani. A jelek mégis arra utalnak, hogy a felek inkább a kompromisszum felé mozdulnak. Ennek több oka is van.

Egyrészt a képviselők és szenátorok nem szívesen kockáztatják saját mandátumukat egy újabb választással. Másrészt a felmérések szerint a jelenleg mintegy 40 százalékon álló AUR egy előrehozott voksoláson akár az 50 százalékot is meghaladhatná, ami példátlan, egyetlen párt kezében összpontosuló kormányzati hatalmat eredményezne. A jelenlegi koalíció pártjai – a PNL, az USR és az RMDSZ – ráadásul gyengébben szerepelnének, mint a 2024-es választáson, így nekik is érdekük a megegyezés.

Mindezek alapján a legvalószínűbb forgatókönyv az, hogy a pártok még a feloszlatáshoz vezető második sikertelen szavazás előtt megállapodnak, és felállítják az új kormányt. A stabilitás megőrzése láthatóan fontosabb számukra, mint a további politikai széttöredezettség kockázata.