Sulyok Tamás Kézdivásárhelyen: királyok és császárok nyomdokain
Régió Rádió | 2026-03-14
Vasárnap különleges eseményre készül Kézdivásárhely: dr. Sulyok Tamás, Magyarország köztársasági elnöke lesz a város díszvendége, aki ünnepi beszédet mond a főtéren. Ezzel ő lesz a legmagasabb rangú magyar közjogi méltóság, aki valaha hivatalos programmal érkezett a székely céhes városba.
A háromszéki település azonban korántsem ismeretlen az államfői látogatások terén – az évszázadok során királyok, császárok és fejedelmek sora fordult meg falai között.
Mátyás királytól IV. Károlyig
A történelmi források tanúsága szerint már Mátyás király is megállt itt 1467 novemberében, amikor Brassóból Moldva felé vonult. A legenda úgy tartja, hogy visszaúton Bereckben a füstölt kolbászos lencsével és polyáni borvízzel vendégeskedő bírót aranygyűrűvel jutalmazta. Vitéz Mihály 1599–1600 között szintén áthaladt a városon az Ojtozi-szoroson keresztül, II. József császár pedig 1773 júniusában tett kirándulást a környéken.
Különösen emlékezetes I. Ferenc osztrák császár és felesége, Karolina 1817 szeptemberi látogatása, amikor a Cserey-kúriában szálltak meg. Ez az épület később a vidék első nevezetes vendéglőjévé vált, mígnem 1903-ban lebontották – helyére emelték a mai Vigadót.
IV. Károly, az utolsó magyar király háromszor is járt Kézdivásárhelyen az első világháború idején: 1917 júniusában és szeptemberében, majd 1918 februárjában. A 82. székely gyalogezred díszszemlét tartott tiszteletére, a piactéren pedig hatalmas tömeg fogadta.
A modern kor vendégei
A 20. század második felében Horthy Miklós kormányzó 1940 októberében, Nicolae Ceaușescu pártfőtitkár 1967-ben, majd diktátorként 1982-ben kereste fel a várost – utóbbi alkalomról a fű zöldre festésének anekdotája maradt fenn. Emil Constantinescu elnök 2000-es látogatása alkalmával Kézdivásárhely municipiumi rangot kapott.
A magyar köztársasági elnökök közül Sólyom László 2008-ban magánemberként sétálta körbe a Gábor Áron-teret, Áder János pedig 2014 márciusában feleségével együtt koszorúzta meg Gábor Áron szobrát. Sulyok Tamás vasárnapi vizitje tehát történelmi jelentőségű, hiszen ő az első magyar államfő, aki hivatalos keretek között mond ünnepi beszédet a városban.