Szerdán dönt az Alkotmánybíróság a medvekvótáról szóló törvény sorsáról

Szerdán tárgyalja az Alkotmánybíróság Nicușor Dan államfő kifogását arról a törvényről, amely a barnamedvék emberekre és javaikra leselkedő támadásainak megelőzését és visszaszorítását hivatott szabályozni, sürgősségi beavatkozási módszerek jóváhagyásával. Az elnök szerint a jogszabály szabályozása és a végrehajtás nyomon követése egyaránt hiányos.

Beadványában az államfő arra figyelmeztet, hogy az éves vadászati tervben rögzített megelőzési szint aránytalan intézkedésnek bizonyulhat, ha tudományosan nem igazolt, hogy a barnamedve-állomány túlságosan nagy, illetve hogy az ökológiai egyensúly és a közbiztonság fenntartására nincs más megoldás. Dan szerint az intézkedés sértheti az európai uniós előírásokat is.

Az élőhelyvédelmi irányelv ugyanis előírja, hogy a medvék kilövése előtt meg kell vizsgálni a megfelelő alternatívákat. Ez a kötelezettség a bírált törvényben nem szerepel egyértelműen, így a jogszabály részben normatív mechanizmussá alakítja a különleges eltérést – holott az eltéréseknek ideiglenes, eseti és indokolt kivételeknek kellene maradniuk.

Az elnök kiemelte: azzal, hogy a megelőzési és beavatkozási szinteket konkrétan meghatározza és 528 vadászterület között osztja szét, a törvény elveszíti általános, elvont jellegét, és olyan technikai-adminisztratív műveletté válik, amelyet a központi hatóságoknak közigazgatási döntéssel kellett volna meghozniuk. Így a parlament gyakorlatilag végrehajtó funkciót lát el, ami természeténél fogva a kormányzati hatáskörbe tartozna.

Dan arra is rámutatott, hogy a törvény nem szankcionálja a kétévesnél fiatalabb, kölykös anyamedvék kilövését, így ez a rész csupán ajánlás jellegű marad. Digitalizált, valós idejű központi adatbázis és automatikus leállítási mechanizmus nélkül pedig lehetetlen ellenőrizni a 859 példányos országos megelőzési kvótát. „Mivel semmi sem akadályozza vagy bünteti a túllépését, ez azt bizonyítja, hogy a jogalkotó nem a faj tényleges védelmét célozta, hanem jogi szigort nélkülöző, megengedő keretet hozott létre” – áll a beadványban.

A 2026-os országos megelőzési kvóta a korábbi 426 példányról 859-re emeli a kilőhető medvék számát, a beavatkozási kvóta pedig 55-ről 110-re nő. Szakemberek bírálták a megduplázott keretet, mert szerintük az inkább a trófeának számító állatok elejtésére ösztönöz, semmint a problémás egyedek eltávolítására. Domokos Csaba biológus szerint a méretkorlátozás eltörlése arra sarkallja a vadászokat, hogy a populációt szabályozó nagy hímeket lőjék ki a településekhez szokott fiatal medvék helyett.