Tíz év az uniós állatvédelemre – Romániában sok szabályt már ma is be lehetne tartatni
Régió Rádió | 2026-07-12
Romániának nem az jelenti a legnagyobb kihívást az új uniós állatvédelmi szabályok kapcsán, hogy kevés ideje marad a felkészülésre, hanem az, hogy a kutyák védelmét szolgáló előírások jó része már ma is létezik – csak az ország nagy részében nem tartatják be azokat. A kutyák mikrocsipezése jelenleg is kötelező, a keverék ebek ivartalanítását szintén előírja a román jog, az önkormányzatok és a megyei tanácsok pedig már most is finanszírozhatnának ingyenes vagy támogatott programokat.
Az Európai Parlament április végén fogadta el az első olyan közös uniós szabályokat, amelyek kifejezetten a kutyák és macskák jólétére, tenyésztésére, tartására, kereskedelmére és nyomon követhetőségére vonatkoznak. A csomag egyik legfontosabb eleme, hogy minden kutyát és macskát mikrocsippel kellene azonosítani, az adatokat pedig nemzeti, egymással összekapcsolható adatbázisokban rögzíteni. A tenyésztők, kereskedők és menhelyek négy évet kapnának a felkészülésre; a magánállattartóknál viszont hosszabb átmeneti időszak jönne: a kutyáknál tíz, a macskáknál tizenöt év után válna teljes körűen kötelezővé az azonosítás.
A szabályozás több olyan gyakorlatot is tiltana, amely eddig sok országban szürkezónában maradt, vagy egyszerűen a mindennapok része volt. Tilos lenne például közeli rokon állatokat pároztatni, kiállítási vagy versenycélból csonkítani őket, illetve tartósan kikötve tartani az állatokat. A jelenlegi román szabályok még megengedik a kutyák láncon tartását, ha a lánc legalább két méter hosszú – a papíron szabályos megoldás azonban a gyakorlatban gyakran azt jelenti, hogy egy kutya az egész életét ugyanazon a néhány négyzetméteren tölti, sokszor víz, árnyék és megfelelő ellátás nélkül.
Nem az állatorvosok hiányoznak, hanem a számonkérés
Hilde Tudora, az Ilfov megyei állatvédelmi igazgatóság vezetője a PressOne-nak nyilatkozva úgy fogalmazott: elsősorban ellenőrzési, tájékoztatási és politikai akaratbeli hiány van. Szerinte a mikrocsipezés kötelezettsége jó példa erre: nem azért marad el sok helyen, mert nincsenek állatorvosok, hanem mert nincs következetes számonkérés, és sok településen maguk az állattartók sincsenek tisztában azzal, mit kellene tenniük.
A szakértő szerint az egyik legkönnyebben bevezethető intézkedés az ingyenes vagy államilag támogatott mikrocsipezési és ivartalanítási programok kiterjesztése lenne. Tudora úgy véli, ezt a veszettség elleni oltáshoz hasonló, országos programként kellene kezelni, különösen azoknál a gazdáknál, akiknek nincs pénzük az állatorvosi beavatkozásokra.
A macskák esetében még nagyobb a lemaradás: miközben az új uniós szabályok rájuk is kiterjednének, Romániában gyakorlatilag nincs országos rendszer a macskák azonosítására, nincs egységes adatbázis, és az elhagyott macskák kezelésére sincsenek világos eljárások. Ez könnyen oda vezethet, hogy a tizenöt éves átmeneti időszak kényelmes haladéknak tűnik, holott éppen most lehetne elkezdeni az informatikai és adminisztratív előkészítést.
A láncon tartás tilalma külön kérdéseket vet fel, hiszen sok vidéki háztartásban a kutya ma is inkább udvari őrzőnek számít, nem társállatnak, így a láncot természetes tartási módnak látják. A szakértők szerint emiatt önmagukban az ellenőrzések nem lesznek elegendők: olyan tájékoztató kampányokra is szükség lenne, amelyekben állatorvosok, iskolák és helyi önkormányzatok közösen magyarázzák el, miért nem elfogadható, ha egy állat az egész életét kikötve tölti.
A romániai állatvédelmi rendszer gyengeségei akkor mutatkoznak meg igazán, amikor az állatok menhelyre kerülnek. Egy Vrancea megyei magánmenhelyre önkormányzati szerződések alapján tizenkilenc megyéből szállítottak kutyákat, a nyilvánosságra került adatok szerint pedig Romániában három év alatt több mint 64 ezer kutyát altattak el. A botrány nyomán több mint kétszáz állatot mentettek ki, a menhely működését felfüggesztették, és büntetőeljárás indult.
