Új bértörvény jön a romániai közszférában – kiknek lesz több, kiknek kevesebb?

Mélyreható átalakítás várhat a romániai közszférára: az ügyvezető kormány nyilvános vitára bocsátotta az új közalkalmazotti bértörvény tervezetét, amely a jelenlegi pótlékrendszer drasztikus szűkítését, új bértáblákat és teljesítményalapú juttatásokat hozna. A reform alapelve – ahogy a kabinet hangsúlyozza – az „egyenlő munkáért egyenlő bér” lenne, és a béremeléseket a továbbiakban a gazdasági teljesítményhez kötné.

A pótlékok dzsungelét vágnák meg

A jelenlegi rendszerben 151 különböző bérpótlék létezik a közszférában, amelyek közül a tervezet 87-et szüntetne meg. A pótlékok jelentős része ma is az alapfizetés érdemi részét adja: egyes egészségügyi pozícióknál akár a fizetés felét is kiteszik. A kormány célja, hogy a megmaradó kiegészítések rendszerét áttekinthetőbbé és igazságosabbá tegye, miközben az alapbéreket emeli.

Kik járnának jobban, kik rosszabbul?

A tervezet legnagyobb nyertesei a szociális munkások lehetnek, akiknek alapbére akár 40 százalékkal is emelkedhet. Az ápolók nagyjából 28, a muzeológusok 31 százalékos emelésre számíthatnak, a pályakezdő szakemberek pedig legalább 17 százalékos pluszhoz jutnának. Ugyanakkor a kormány saját számításai szerint a közalkalmazottak mintegy 44 százaléka – körülbelül 528 ezer ember – az új rendszerben nem érné el a jelenlegi kereseti szintjét.

A bértábla mellett teljesítménybér is megjelenne. Az intézmények alapbérük 10–20 százalékát kitevő prémiumot fizethetnének dolgozóiknak, de legfeljebb a munkavállalók 30 százalékának. Ez a részlet a szakszervezetek szerint visszás helyzeteket szülhet, hiszen az értékelési kritériumok nem mindenhol egyértelműek.

Költségvetés és uniós határidő

A pénzügyi terhek tekintetében a kormány 2027-re a közszféra bérköltségét 173–174 milliárd lejre becsüli, szemben a jelenlegi mintegy 166 milliárddal. A reform nem csupán hazai döntés: Románia az Országos Helyreállítási Tervben (PNRR) vállalta a közszféra bérreformját, amely 770 millió euró uniós forráshoz kötött mérföldkő. A jogszabálynak július 1-jéig életbe kell lépnie.

A szakszervezetek aggodalmukat fejezték ki: szerintük a tervezet hosszú távon a bérek befagyásához vezethet, és inkább költségvetési fegyelmezésről szól, mint az életszínvonal valós javításáról. A nyilvános konzultáció három hetes, ezt követően kerülhet a parlament elé a végleges szöveg, amelyet a kormány még az aktuális ülésszak lezárása előtt elfogadtatna.