Új esélyt kaphat a Kolozsvári Állami Magyar Színház felújítása

Új finanszírozási lehetőség nyílhat meg a Kolozsvári Állami Magyar Színház és a Kolozsvári Magyar Opera régóta várt felújítására és korszerűsítésére. A 2020-ban kormányhatározattal jóváhagyott beruházást eredetileg az Országos Befektetési Vállalat (CNI) közreműködésével valósították volna meg, ám a közbeszerzési eljárás elakadása és a jelenlegi gazdasági helyzet miatt új megoldást kellett keresni.

Demeter András ügyvivő kulturális miniszter szerint az Európa Tanács Fejlesztési Bankja (CEB) hiteléből finanszírozott „Kulturális Alapok” (Temelii culturale) elnevezésű program felszabaduló forrásaiból a szintén felújításra váró Marosvásárhelyi Nemzeti Színházzal együtt finanszírozható beruházássá válhat a kolozsvári intézmény.

Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója az intézmény komoly lemaradására hívta fel a figyelmet az európai standardokhoz képest. Hiányzik a forgószínpad, a süllyesztő és a megfelelő elektromos húzórendszer, kevés a próbaterület, szűk a zenekari árok. A nézőtér állapota jelentősen leromlott, a székek elhasználódtak, a világítás- és színpadtechnikai berendezések korszerűsítésre szorulnak.

Az épület B kategóriájú műemlék. Csók Zsolt régész, műemlékvédelmi szakember kiemelte az épület egyedi kupolájának jelentőségét, valamint a feszített betonelemek restaurálásának műszaki bonyolultságát. A tervek szerint a korszerű színpadtechnika kialakításához hat méterrel a Szamos szintje alá kell ásni.

Az első finanszírozási kísérlet a CNI-n keresztül kudarcot vallott: a közbeszerzésen egy nagyváradi cég nyert, amely azonban nem teljesítette megfelelően a munkát. A hat hónapos határidő lejárta után a benyújtott dokumentáció szakmailag nem felelt meg az elvárásoknak, így a szerződést felbontották.

Az új finanszírozási konstrukció az LD 2215 (2024) kódszámú program keretében valósulhat meg, amely hosszú távú, visszatérítendő CEB-hitelt és román állami társfinanszírozást jelent olyan kulturális beruházásokhoz, amelyekre az államnak önállóan nem lenne elegendő forrása. Jelenleg mintegy 60 millió euró szabadulhat fel olyan tervezett beruházásokból, amelyek objektív okok miatt nem valósulnak meg – ezeket a program szabályai szerint új projektekkel kell pótolni. A kolozsvári és a marosvásárhelyi színház egyelőre még nem került fel a finanszírozási listára.

A megvalósításhoz kormányzati szintű politikai döntésre és a CEB-vel folytatott adminisztratív egyeztetésekre van szükség. Demeter András szerint egyelőre az sem biztos, hogy a felszabaduló, mintegy 60 millió eurós keret elegendő lesz a két beruházás teljes költségének fedezésére – szükség lehet Románia saját hozzájárulásának növelésére is, ami azonban politikai döntést igényel. Az érintett intézmények már elkészítették a társadalmi-gazdasági hatástanulmányokat, és továbbították azokat a fejlesztési bank szakembereinek.