Nicușor Dan: amíg tart a háború, a Fekete-tenger sem lesz biztonságos – erősebb NATO-jelenlétet sürget

Amíg tart az oroszországi háború Ukrajnában, a Fekete-tenger sem lesz biztonságos – erre figyelmeztetett Nicușor Dan államfő, aki erősebb NATO-jelenlétet és felügyeletet sürget a térségben, miután az elmúlt napokban sorozatos dróntámadások értek kereskedelmi hajókat a román és a bolgár partok közelében. A román elnök az Euronews hírtelevíziónak adott interjúban beszélt erről pénteken, az Európai Unió brüsszeli csúcstalálkozójának szünetében.

„Nagyon bizakodó vagyok, hogy meglesz a támogatás és a képesség ahhoz, hogy jobban védve legyünk, mert ez fontos gazdasági kérdés Ukrajnának és az egész régiónak” – fogalmazott Nicușor Dan.

„Nem voltunk felkészülve”

Az államfő elismerte: amikor nagyjából másfél évvel ezelőtt rendszeressé váltak az ország légterébe behatoló drónok, Bukarest „nem volt felkészülve”. Most keleten, a tengeren is hasonló a helyzet. „A Fekete-tengeren ugyanott tartunk” – mondta, hozzátéve: „Meg kell védenünk a felségterületünkhöz tartozó vizeket.”

Dan bizalmát fejezte ki aziránt is, hogy Donald Trump amerikai elnök továbbra is támogatni fogja a fekete-tengeri biztonságot és Románia helyzetét az észak-atlanti szövetségen belül. „Védelmi szempontból ez kölcsönös előny, mert kiváló a helyzetünk ahhoz, hogy a világ más részei felé is erőt vetítsünk ki” – érvelt. A kijelentés annak fényében érdekes, hogy Washington az utóbbi időben csapatcsökkentést és a katonai jelenlét felülvizsgálatát is kilátásba helyezte Európában.

Napirendre került a tengeri biztonság

A negyedéves uniós csúcson eredetileg Ukrajna támogatásáról, a közösségi hosszú távú költségvetésről és a Kínával szemben növekvő kereskedelmi hiányról volt szó, ám a romló fekete-tengeri helyzet miatt a román elnök és Rumen Radev bolgár miniszterelnök előrébb hozta a biztonsági kérdéseket. Nicușor Dan a találkozó után újságíróknak elmondta: Franciaország „szükséges felszerelést” ígért, és vállalta, hogy jobban megismeri a fekete-tengeri sajátos igényeket.

A két vezető Mark Rutte NATO-főtitkárral is egyeztetett. Bulgária harci repülőgépeket és drónelhárító rendszereket kért a megbeszélésen. Rutte ezt követően közölte, hogy a szövetség tovább erősíti jelenlétét a keleti szárnyon, többek között a drónelhárító képességek bővítésével. „A NATO továbbra is szorosan együttműködik fekete-tengeri szövetségeseinkkel, és szükség szerint igazítja elrettentési és védelmi felállását” – írta az X közösségi oldalon.

Egy hajó elsüllyedt, két tengerész meghalt

A brüsszeli találkozót megelőző három napban egymás után, és már az azt megelőző héten is drónok rongáltak meg kereskedelmi hajókat Bulgária és Románia partjainál. A múlt héten legalább egy hajó elsüllyedt a támadás következtében, két tengerész életét vesztette. Sem Szófia, sem Bukarest nem nevezte meg egyértelműen Oroszországot felelősként, Radev azonban a hét elején úgy fogalmazott: a „logika” azt diktálja, hogy a Kreml profitál a halálos incidensekből.

Oroszország rendszeresen támadja az ukrán kikötőket a Fekete-tenger és a Duna mentén, ezért Ukrajna kerülőutakra kényszerül, ha gabonáját afrikai és közel-keleti piacokra akarja eljuttatni.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtökön, az európai vezetőkkel tartott találkozó utáni sajtótájékoztatón úgy vélekedett: „nem kell szárazföldi háború ahhoz, hogy invázió történjen”. Szerinte Moszkva Európa reakcióit teszteli – a fekete-tengeri esetek mellett egy lipcsei repülőtéren talált, robbanóanyaggal megrakott drónra is utalt. „Láttuk, hogy drónok lépték át a légteret és a határokat Romániában, Lengyelországban és Németországban. Moldova és Bulgária is érintett. Ma nagyon sok minden történik” – mondta.