PNRR: a harmadik emeletnél még egy lejt sem fizetett az állam a marosvásárhelyi szívközpontért

Sikertörténetként ünneplik a marosvásárhelyi szívintézet új sebészeti központjának átadását, amelyet kevesebb mint másfél év alatt húztak fel – noha a kivitelező elmondása szerint a projekt többször is a lehetetlenülés szélére sodródott.

2025 augusztusának végén már a harmadik emeletnél tartott az építkezés, miközben a kivitelező cég eurómilliós előlegeket fizetett ki a beszállítóknak, hogy időben megérkezzenek a szükséges anyagok és orvosi berendezések. Egyvalami azonban sokáig hiányzott: az állami finanszírozás. Sorin Cristea, a kivitelező CON-A építőipari csoport vezérigazgatója szerint sem ők, sem a tervező nem kapott addig egyetlen lejt sem az államtól.

A beruházás a PNRR, vagyis az országos helyreállítási terv része. Az egészségügyi ágazatra eredetileg elkülönített, több mint kétmilliárd eurós keretből alig egymilliárdot sikerült felhasználni, a tervezett 19 kórházi beruházásból mindössze nyolc készült el határidőre. A marosvásárhelyi szívközpont és a kolozsvári idegsebészeti épület a sikeres projektek közé tartozik – máshol új finanszírozást és új határidőt kellett keresni. A nagyváradi fertőző- és tüdőgyógyászati kórház beruházása például teljesen kikerült a PNRR-ből, ára közben 135 millió euróról 142 millióra nőtt, átadását pedig csak 2027 végére vagy 2028 elejére ígérik.

Az építkezés hivatalosan 2025. április 8-án indulhatott csak el, miután elhúzódó közbeszerzési eljárás, óvások és engedélyeztetési procedúrák nehezítették a kezdést. Végül a Maros megyei prefektúrának kellett egy asztalhoz ültetnie az érintett feleket, hogy megszülessenek a szükséges jóváhagyások.

A CON-A a munkálatokat saját forrásból kezdte finanszírozni, az első állami kifizetések csak szeptemberben érkeztek meg. Cristea beszámolója szerint eközben politikusok már az építkezés látványos ütemével büszkélkedtek, miközben a cégvezetésben az foglalkoztatta őket, vajon bent marad-e a beruházás a PNRR-ben, és ki fizeti ki az addig beépített milliókat, ha mégis leállítják a projektet.

„A felelősségeinket nem lehet szüneteltetni, amíg tisztázódik egy papír sorsa” – fogalmazott Cristea. Az általa vezetett vállalatcsoport mintegy ezer embert foglalkoztat, egy esetleges leállás és a finanszírozás elvesztése súlyos pénzügyi válságba sodorta volna a céget. A biztonságosabb üzleti döntés a munka felfüggesztése és a kifizetésekre való várakozás lett volna, ám a cégvezető úgy számolt, hogy ezzel kicsúsznának a PNRR-határidőből, és elveszítenék az uniós támogatást – így inkább folytatták az építkezést.

A pénz megérkezése sem oldott meg mindent azonnal: 2026 tavaszán egyes, az orvosi működéshez nélkülözhetetlen szerelési munkák készültsége még csak húsz százalékon állt. Ekkor a lemaradó közreműködő cégeket lecserélték, átszervezték a munkafolyamatokat, és új csapatokat, új forrásokat mozgósítottak – Cristea szerint éjjel-nappal, hétvégén is dolgoztak a határidő tartása érdekében.

Az épületet végül 2026 augusztusában adták át, kevesebb mint tizenhét hónappal a munkakezdés után. A korszerű létesítményben műtőblokk, intenzív terápiás részlegek, gyermekkardiológiai osztály és vizsgálólaborok kaptak helyet. Mariana Ciorbă intézetvezető közlése szerint a beruházást 770 millió lejjel finanszírozták a helyreállítási tervből.

A késedelmeket az avatón Ilie Bolojan is elismerte, szóba hozva a projektlistáról szóló döntések elhúzódását, valamint a közbeszerzési óvásokat és csúszásokat. A befejezést ugyanakkor a hatóságok, az egészségügyi minisztérium, a helyi szereplők és az előfinanszírozásra képes kivitelező közös eredményeként mutatta be.

Az orvosok számára az új központ jelentősége óriási: Horațiu Suciu szívsebész több mint harmincéves pályafutása legfontosabb napjának nevezte az átadást. Az intézet vezetője szerint Marosvásárhely az ország egyetlen olyan központja, ahol gyermekeken is végeznek szívátültetést.

Az átadás ugyanakkor még nem jelenti a betegellátás azonnali elindulását – az új központra még vár az akkreditációs folyamat lezárása.