Szülőföldem, Erdély: harmadik verseskötetét mutatta be Farkas József Marosvásárhelyen

Erdély tájai, kulturális öröksége és az itt élő emberek sorsa ihlette Farkas József harmadik verseskötetét. A Szülőföldem, Erdély című könyv a Garabontzia Kiadónál jelent meg, bemutatóját a marosvásárhelyi Bernády Házban tartották, ahol a szerző a verseiről és az íráshoz fűződő viszonyáról is mesélt.

Farkas József Szövérden született, és családjával már 33 éve Gyulakután él. Marosvásárhelyhez is szoros szálak kötik: itt járt iskolába, és munkája révén ma is naponta megfordul a városban. A helyszín ezért számára különösen kedves volt – olyan közönség előtt beszélhetett, amelyhez személyes emlékek fűzik.

Örökség, amelyre büszkének kell lenni

A szerző szemében Erdély nem csupán a szülőföldet jelenti, hanem olyan örökséget, amelyre büszkék lehetünk. Mint mondta, értéket hordoznak a táj természeti adottságai és a gazdag kultúra, de az is, hogy a történelem viharai között évszázadokon át sikerült megmaradni ezen a földön.

A kötet előszavában szinte ösztönös, mély kapcsolatként írja le ezt a kötődést: „Itt csukott szemmel is látjuk e tájnak a varázsát, szívünk mélyén érezzük a lelke dobbanását, itt minden ismerős, és rólunk mesél, talán az is lehet, hogy másképpen fúj a szél.”

A versek azonban nem állnak meg a tájleírásnál: a hazaszeretet, a népszokások és a hétköznapok tapasztalatai mellett a megvalósult és a be nem teljesült álmok is helyet kapnak bennük.

Farkas József bevallotta, maga is meglepődik, hogy már a harmadik kötetnél tart, de nem szeretné abbahagyni az alkotást. Bízik benne, hogy ha Isten is úgy akarja, a negyedik verseskötete is napvilágot láthat.