Megalakult az Erdélyi Zeneszerzők Archívuma Kolozsváron és Marosvásárhelyen

Új fejezet nyílt az erdélyi zenetörténet megőrzésében: megalakult az Erdélyi Zeneszerzők Archívuma, amely a 20. és 21. századi erdélyi zeneszerzők kéziratos vagy másolt kompozícióit gyűjti össze, rendszerezi és teszi hozzáférhetővé. A kezdeményezés mögött a Kolozsvári Magyar Opera, az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és Csíky Boldizsár marosvásárhelyi zeneszerző áll.

Becsületbeli kötelesség

Sófalvi Emese muzikológus, a gyűjtemény vezetője szerint az archívum létrehozása régóta esedékes volt. „Erdély gazdag zenei kultúrája nemcsak az élő népzenében gyökerezik, hanem a több mint kétszáz éves zenés színpadi hagyományban is” – fogalmazott a szakember, rámutatva, hogy a zenei kéziratok jelentős része eddig szétszórtan, magángyűjteményekben vagy intézményi raktárakban lapult feldolgozatlanul.

Nem csupán kották

Az archívum gyűjtőköre jóval túlmutat a zenei kéziratokon. Fényképek, koncertplakátok, levelezések és egyéb személyes dokumentumok is helyet kapnak a gyűjteményben, amelyek együttesen rajzolják meg az erdélyi zenei élet gazdag szövetét. A munka során a kéziratokat fizikailag rendszerezik, részletes jegyzékbe foglalják, majd digitalizálják, hogy a jövő kutatói számára is hozzáférhetők legyenek.

Két városban, szakmai háttérrel

Az intézmény kolozsvári és marosvásárhelyi munkaponttal egyaránt rendelkezik, és előzetes bejelentkezés alapján fogadja a kutatókat. Szakmai partnerségre támaszkodik a budapesti Zenetudományi Intézettel, ami biztosítja a feldolgozás nemzetközi színvonalát. Az archívum anyagai intézményi együttműködések és magánfelajánlások révén gyarapodnak folyamatosan.

Az érdeklődők az archívum honlapján, az eza.ehh.ro címen tájékozódhatnak a gyűjtemény aktuális állásáról és a kutatási lehetőségekről.