800 éves tölgyfát öleltek meg a Via Transilvanicán

Egy túranaplóban elevenedik meg a Via Transilvanica egyik szakaszának élménye, amelyen a gyalogosok Erzsébetváros felé tartottak. A csapat reggel háromnegyed kilenckor indult útnak, és inkább a belső iránytájékozódásra hagyatkozott, mintsem a navigációs alkalmazásra. Útközben egy fiatal rókát és számos madarat figyeltek meg, miközben az eső utáni erdő frissességét élvezték.

Segesvár közelében a tervek szerint csatlakozott hozzájuk Klári, a csapat egyik tagja. A sötét égbolt és a mennydörgés ellenére a fenyegető zápor végül elkerülte őket: körülöttük hevesen esett, az ő útvonalukat azonban megkímélte. Segesváron rövid időre találkoztak Erzsike fiával, aki friss vízzel kínálta a túrázókat.

A nap legjelentősebb felfedezése a Breite-fennsíkon várt rájuk, ahol egy ősi tölgyerdő tárult eléjük. A legidősebb fa mintegy 800 éves, törzsének átmérője pedig eléri a 7,1 métert. A szerző leírása szerint megölelte a fát, és a tövében elidőzve merített belőle erőt.

Besénél felvették a kapcsolatot Ilivel, helyi vezetőjükkel, aki körbevezette őket Erzsébetvárosban. Megnézték az Apafi-kastélyt, egy barokk örmény katolikus templomot, valamint az egykori törvényszék épületét. A szerző megjegyezte, hogy egyik épület sincs jó állapotban, noha mindkettő a város tulajdonában van, amely tervezi a felújításukat.

A beszámoló a bizalom, a rugalmasság és a jelenlét fontosságát hangsúlyozza: a sietség helyett az utazók megengedték maguknak, hogy megálljanak, és értékeljék az út során felbukkanó felfedezéseket. Az eső után felfrissült természet pedig érezhetően jó hatással volt a csapat hangulatára.