Bodor Ádám regényéből opera: szerdán mutatják be a Nikitát a kolozsvári magyar operában

Bodor Ádám egyik regényéből opera született: a kolozsvári magyar opera szerdán mutatja be a Nikita című operaperformanszt. Az érdeklődés akkora, hogy mind a május 20-i, mind a 21-i előadásra elfogytak a jegyek, így a sajtó képviselői előzetesen találkozhattak az alkotók egy részével.

A mű alapja a Verhovina madarai című regény egyik fejezete. A zenét a Kolozsvárról elszármazott, évtizedek óta Budapesten élő ifj. Márkos Albert szerezte, a zenei vezető Szőcs Kristóf, a rendező Porogi Dorka. A szereplők közül a magyarországi Vatamány Atanáz és Liber Ágoston is jelen volt a bemutatkozáson.

Bár a műfaj szokatlan az operajátszásban, a kortárs darabok színrevitele nem új keletű a társulatnál. Szép Gyula operaigazgató szerint az intézmény régóta elkötelezett a közelmúltban keletkezett alkotások mellett: „Azt hiszem, egyedüliek vagyunk a Kárpát-medencében, akik harmincöt évre visszamenőleg bizonyítani tudjuk, hogy fontos a jelenlegi vagy a közelmúltban keletkezett művek bemutatása.”

A 18. században az opera a fennkölt témákat és az arisztokrácia ízlését szolgálta, míg a daljátékok a polgárság könnyedebb műfaját jelentették. Ifj. Márkos Albert darabja ez utóbbi hagyományhoz áll közelebb: posztmodern szemléletű, sokféle műfajt és anyagot ötvöz. „Fantasztikus munkát igényelt a szólisták részéről is, mivel alkalmazkodniuk kellett a mű világához” – jegyezte meg Szőcs Kristóf.

A produkcióban erősen jelen van Bodor Ádám írói világa is: a tér és az idő bizonytalan, nincs konkrét, valóságos helyszín, és az időkezelés is kitágul. A zeneszerző személyes kötődéséről is vallott: „1993 óta lakom Budapesten, de a mai napig külföldinek érzem ott magam. Viszont ha hazajövök Kolozsvárra, itt is külföldinek érzem már magam, habár felmenőim a kolozsvári temetőben nyugszanak.”

A közös munka előzménye, hogy két évvel ezelőtt Bodor Ádám megtekintette ifj. Márkos Albert egy kamaraoperáját, amelyet Dino Buzzati novellái nyomán Porogi Dorka rendezett. Az írót megérintette a látottak, így a zeneszerző felkérésére vállalta a librettó megírását. Eredetileg az 1970-es években, az Utunkban közölt rövid novellák jöttek volna szóba, végül a Verhovina madarai tizenegyedik fejezetére esett a választás. Bodor Ádám fél évig dolgozott a szövegkönyvön, ifj. Márkos Albert pedig ugyancsak fél évig komponálta hozzá a zenét.

Vatamány Atanáz, aki Torma szerepét formálja meg, elmondta: rendkívül szövegigényes a darab, már a memorizálása is komoly feladat; a szerepet másfél hónapja tanulja, Szép András zongoraművésszel pedig már Budapesten is sokat dolgozott együtt. Liber Ágoston, Repkény megformálója szerint az ő feladata valódi zenés színészi kihívás.