Erdélyi kastélyúrnők és honleányok – nőtörténet a konferencián

A Babeș–Bolyai Tudományegyetemen megtartott történészkonferencián három előadás is a nők társadalmi szerepét és a nemek közötti viszonyokat vizsgálta az erdélyi történelemben – a nőnap alkalmából különösen aktuális témában.

Az egyik előadás középpontjában Augusta Paton báróné állt, aki görög származása ellenére meghatározó alakjává vált az erdélyi magyar szellemi életnek. A marosvécsi kastély úrnőjeként kulcsszerepet játszott a híres Helikon-találkozók megszervezésében, amelyek a két világháború közötti időszak legfontosabb irodalmi eseményei közé tartoztak.

Egy másik prezentáció Szilvássy Carola bárónőt mutatta be, akit az erdélyi nőtörténet egyik legmodernebb személyiségeként tartanak számon. Az ő életútja jól példázza, hogy a kor társadalmi korlátai ellenére egyes nők milyen széles mozgástérre tettek szert.

Amikor nők váltak férfiideállá

Különösen figyelemreméltó volt a tizenkilencedik századi férfiideálokat boncoló harmadik előadás. A kutatók Gyulay Lajos naplójegyzeteit elemezve meglepő felfedezésre jutottak: a korabeli naplóíró az ideális férfiak felsorolásába három nőt is beválogatott. E hölgyek „honleányi mivoltuk révén” érdemelték ki az elismerést, ami rávilágít arra, hogy a nemzeti elköteleződés olykor felülírhatta a hagyományos nemi szerepeket.

A konferencia arra hívta fel a figyelmet, hogy az erdélyi történelem számos olyan női alakot rejt, akik formálták a közgondolkodást, mégsem kaptak kellő figyelmet az utókor részéről.