Fogarasi gerinctúra kilenc gyerekkel: három hét a hegyekben

Tizennyolc résztvevővel – kilenc gyerekkel, két tinédzserrel és hét felnőttel – indult útnak egy háromhetes gerinctúra a Fogarasi-havasokban, a Vöröstoronyi kolostortól kiindulva. A tempót a legfiatalabb tag, a hatéves Bambu diktálja, így a csapat mindenkihez igazítja a haladást.

Az első napon a nehéz hátizsákok miatti panaszokat hamar feledtette a bogyók és gombák felfedezése, majd egy fárasztó emelkedő után a csoport estére elérte a Dárdányos-nyerget.

A második nap apróbb javításokkal telt: az egyik gyerek cipőjének talpát kellett újraragasztani, egy sátrat pedig megfoltozni. A hosszú út alatt a szerző és régi barátja, Robi között is feszültség támadt a haladási tempó és a pihenők beosztása körül – a hegy, mint írja, felnagyítja az emberi konfliktusokat is. A csoport ezután elérte a Feleki-tavat (románul Avrig-tó), ahol a gyerekek úszó- és horgászversenyt rendeztek egymás közt, este pedig vízbe ugró versenyekkel szórakoztak.

A harmadik nap korai indulással kezdődött: két tinédzser, Netti és Kuku a Csortea-gerincre indult, sziklás terepen át jutottak fel a Nyugati-Csortea csúcsára. A fősereg eközben olyan látványos pontokat járt be, mint a Boia-csúcs. A Feleki-tónál visszatérve a gyerekek felfedezték, hogy a tó vize selymessé teszi a hajukat. A nap a Szkála menedékház felé vezető, lavinaveszélyes és nehéz terepű szakasszal zárult.

A történetben a humor – a gyerekek megjegyzései, a szóviccek, a főzési balesetek – és a komolyabb, a csapatvezetésről, az emberi kapcsolatokról és a hegyi veszélyekről szóló elmélkedések váltják egymást.