Engedélyek helyett valódi védelem: Csók Zsolt a műemlékvédelmi reformról

Romániában a műemlékvédelem ma inkább engedélyeztetésről szól, mint a műemlékek tényleges megóvásáról – így látja Csók Zsolt régész, a kulturális miniszter korábbi tiszteletbeli tanácsosa. A szakember szerint szükség van reformra, de az intézmények átszervezése önmagában nem elég: pénz, több felkészült szakember, digitalizáció és világos felelősségi rend nélkül a változtatás nem hoz tartós eredményt.

Mit tervez a minisztérium?

A kulturális tárca júniusban bocsátotta társadalmi vitára azt a javaslatot, amely az elavultnak és széttagoltnak tartott intézményrendszert alakítaná át. Az elképzelés szerint tizenkét regionális örökségvédelmi felügyelőség jönne létre, megyénként legalább két ellenőrrel. Ezekhez kerülnének a megyei kulturális igazgatóságok terepi feladatai és az Országos Örökségvédelmi Intézet (INP) szakmai munkájának egy része. A javaslatban gyorsabb jogi fellépés és a helyreállítások digitális követése is szerepel. A tárca októberi beszámolója szerint a terv továbbra is javaslat formájában létezik.

Szászmuzsna és Szilágycseh

Hogy mekkora a tét, azt két idei eset is jelzi. 2026 júniusában Szászmuzsnán leomlott az erődtemplom körítőfalának egy része. Az északi toronynál még 2017-ben, minisztériumi jóváhagyással sürgősségi beavatkozás kezdődött, a munka azonban a régészeti kutatás fázisában megakadt, a további ütemek elmaradtak, és a munkálatokat sosem vették át.

„A teljes iratanyag ismerete nélkül nem neveznék meg egyetlen felelőst, és a falomlást sem tulajdonítanám bizonyíték nélkül egy konkrét engedélyezési késedelemnek” – fogalmazott Csók Zsolt. Szerinte az eset inkább azt a kérdést veti fel, ki követi végig egy engedélyezett állagvédelmi munka sorsát. Minden veszélyeztetett műemlékhez kijelölt ügyfelelőst tartana szükségesnek.

Február 3-án Szilágycsehen a református templom tornya omlott össze. A minisztérium tájékoztatása szerint január 30-án, a vakolat eltávolításakor derült ki, hogy a falazat jóval rosszabb állapotban van a korábbi becsléseknél. A munkát leállították, ideiglenes megtámasztást alkalmaztak, a szerkezet romlása azonban felgyorsult. A két eset előzményei eltérnek, de a műemlékek állapotának követése és a beavatkozások folyamatossága mindkettőnél kulcskérdés.

Regionális központ, de helyi jelenléttel

A régész lát lehetőséget a regionális felügyelőségekben: ott könnyebb lehet olyan csapatot összeállítani, amelyben építész, régész és jogász dolgozik együtt. A feltétel azonban a valódi megyei jelenlét megőrzése. Egy falusi templom tulajdonosának továbbra is elérhető kapcsolattartó kell, különben az átszervezés csak újabb ügyintézési szintet teremt. A megyénkénti két ellenőrt alsó határnak tekinti, az ellenőrzéseket pedig kockázat alapján szervezné. „Az ellenőrzés akkor ér valamit, ha intézkedés követi” – hangsúlyozta.

Csók Zsolt nélkülözhetetlennek tartja a digitalizációt is. A tervezett ePatrimoniu rendszer szerinte akkor ér valamit, ha megbízható és naprakész adatokra épül. A meglévő nyilvántartások, például a műemlékjegyzék és az országos régészeti repertórium, sok helyen elavultak és hibásak.

A legfontosabb feltétel azonban a pénz, mert minden reform pénzbe kerül. A szakember részletes költség- és létszámtervet várna a javaslat mellé, és hiányolja a megfelelő egyetemi utánpótlást is. „Új kapacitások nélkül lehetnek részleges javulások, de a felhalmozott állagvédelmi problémák tartós csökkenését nem tartom reálisnak” – összegzett.