Orosz irányítású szabotőrhálózat állhat a brassói fegyvergyár melletti tűz mögött
Régió Rádió | 2026-10-27
A Román Hírszerző Szolgálat (SRI) szerint egy Oroszországból irányított szabotőrhálózat is közrejátszott abban a tűzben, amely szeptember 14-én ütött ki Brassóban, a Carfil üzem közvetlen szomszédságában lévő ipari telephelyen. A hadi drónok fejlesztésén dolgozó Carfil a Romarm állami fegyvergyártó csoporthoz tartozik.
A szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT) közlése szerint az ügyben két belarusz és egy ukrán állampolgár érintett. Román hírtelevíziós értesülések szerint két gyanúsítottat Németországban vettek őrizetbe, ahol hasonló akciókra készültek, a harmadikat pedig hétfőn Lengyelországban azonosították. A román hatóságok kezdeményezik a három személy kiadatását.
Nem csak Romániában szőtték a hálót
A titkosszolgálat tájékoztatása szerint a hazai és külföldi partnerekkel közösen folytatott nyomozás kimutatta, hogy a brassói gyújtogatásban több, egykori szovjet tagköztársaságból származó, ma uniós tagállamokban élő személy is részt vett. Az eddigi adatok arra utalnak, hogy a hálózat működése túlnyúlt Románia határain: az oroszországi irányítók a térségben több célpontot is kijelöltek, köztük állami és magántulajdonban lévő fegyvergyárakat, valamint egyéb katonai és ipari jelentőségű létesítményeket.
Az SRI úgy látja, hogy az eset egy Európa-szerte zajló, Oroszország által összehangolt szabotázssorozat része. Az idén további romániai célpontok elleni támadási kísérleteket is felderítettek, többek között nemzetközi katonai létesítmények és az ukrán fegyveres erők kiképzésére használt objektumok ellen. A hírszerzés értékelése szerint ezeknek az akcióknak a célja a megfélemlítés, a védelmi képességek gyengítése és annak akadályozása, hogy az érintett országok hozzájáruljanak az európai és a regionális biztonsághoz.
Ártatlannak tűnő megbízással kezdődik
A szolgálat arra is figyelmeztetett, hogy a beszervezés jellemzően közösségi oldalakon indul. A kiszemelt személyeknek eleinte ártalmatlannak látszó feladatokért kínálnak pénzt, például azért, hogy figyeljenek meg vagy fényképezzenek le egy objektumot. A megbízások azután fokozatosan súlyosodnak, és rongálásig, gyújtogatásig, akár merényletig is eljuthatnak. Aki vissza akar lépni, azt az irányítók nyomásgyakorlással vagy zsarolással próbálhatják maradásra bírni. A hálózatok elsősorban az anyagi gondokkal küzdő, függőségben élő vagy korábban bűncselekményt elkövető embereket próbálják kihasználni.
A Romániában felderített szabotázsakciók ügyében továbbra is vizsgálódik az SRI, a DIICOT, a védelmi minisztérium (MApN), a katonai hírszerzés (DGIA) és a belügyminisztérium (MAI).
