Romániában megduplázódott a szuperrazdagok száma – miközben a lakosság 19 százaléka szegénységben él
Régió Rádió | 2026-05-21
Friss adatok szerint Romániában rekordsebességgel nő a szuperrazdagok száma, miközben a lakosság jelentős része továbbra is a megélhetésért küzd. A 30 millió dollárnál nagyobb vagyonnal rendelkezők létszáma 2021 és 2026 között közel megduplázódott az országban.
Európa élmezőnyében
Az ultragazdagok klubja Romániában jelenleg 749 főt számlál. Az ötéves időszakban regisztrált 93 százalékos növekedés Európa egyik legmagasabb értéke. A kontinens 183 953 vagyonos polgárából álló közösségében Románia jelentős részarányt képvisel, és csak két ország előzi meg a növekedési ütemben: Lengyelország 109, Törökország pedig 94 százalékos bővüléssel zárta az időszakot.
A romániai milliárdosok élmezőnyébe tartozik Ion Stoica és Matei Zaharia, a Databricks alapítói, akik becsült vagyona egyenként mintegy 5 milliárd dollárra rúg. Ion Țiriac vagyona megközelíti a 2,4 milliárd dollárt. Az erdélyi magyar üzletemberek közül Teszári Zoltán, a Digi Communications alapítója rendelkezik a legnagyobb tőkével, körülbelül egymilliárd eurós vagyonnal.
A másik oldal: tömeges szegénység
A vagyonosodási hullámmal párhuzamosan a romániai átlagpolgár anyagi helyzete jóval szerényebb képet mutat. Az idei januári adatok szerint a nettó átlagbér 5518 lej, a nyugdíjasok havonta átlagosan 2779 lejt kapnak. A teljes lakosság 19 százaléka, vagyis hozzávetőleg 3,6 millió ember él a szegénységi küszöb alatt, 27,9 százalék pedig súlyos anyagi nélkülözést tapasztal.
A minimális, méltó megélhetéshez egy négytagú családnak havi 11 370 lejre lenne szüksége az elemzések szerint – ez az összeg messze meghaladja a lakosság többségének valós jövedelmét.
Válságok és terhek
Az elmúlt évek gazdasági környezete egyáltalán nem kedvezett a kispénzűeknek. A koronavírus-járvány, az ukrajnai háború hatásai, a tartós infláció – amely áprilisban is 9,5 százalékos volt – mind nehezítették a háztartások helyzetét. Az általános forgalmi adó kulcsát 19-ről 21 százalékra emelték, miközben az energiaválság és az áremelkedések minden szegmenst érintettek. A költségvetési hiány 2024-ben elérte a GDP 9,3 százalékát, ami további megszorításokat vetít előre.
A számok egyértelműen mutatják: miközben az ország a multimilliomosok új generációját termeli ki, a társadalom alsó és középső rétegei egyre nehezebben tartják magukat felszínen.
