Túlélésért küzdenek az erdélyi kisgazdaságok a dráguló inputanyagok miatt

Az erdélyi kisgazdaságok egyre nehezebb helyzetbe kerülnek a folyamatosan emelkedő termelési költségek miatt. A Szilágyságban különösen érzékenyen hat a műtrágya- és üzemanyagárak drágulása, ahol a gyengébb termőképességű talajok és a szerényebb birtokméretek eleve szűkebb mozgásteret hagynak a gazdálkodóknak.

Kettős nyomás alatt a termelők

Bákai Dóra Gabriella falugazdász-agrármérnök szerint az inputanyagok drágulása már most érezhetően rontja a jövedelmezőséget, hosszabb távon pedig az egész térség agrárszerkezetét átformálhatja. Szilágy megye gazdáinak helyzete eleve kedvezőtlenebb, mint Bihar vagy Szatmár megyei társaiké, hiszen azonos ráfordítás mellett a gyengébb talaj jóval kisebb terméshozamot eredményez. A jellemzően 20–50 hektáros családi gazdaságok az áringadozásokra sokkal érzékenyebben reagálnak, mint a több száz hektáros nagybirtokok.

A költségnövekedéssel párhuzamosan a felvásárlási árak nem kompenzálják a termelők kiesését. Nagytételű értékesítés esetén a gazdák gyakran veszteségesen zárnak, ezért sokan inkább kisebb tételekben próbálják piacra vinni terményüket, elkerülve a nagybani felvásárlókat.

A műtrágyázás kihagyhatatlan, de egyre drágább

A magas árak következtében sok gazda csökkenteni kénytelen a kijuttatott műtrágya mennyiségét, ami közvetlenül a terméshozam visszaesésével jár. A szakember szerint a mesterséges tápanyag-utánpótlás elhagyása nem reális opció: enélkül az éves eredmények drasztikusan visszaesnének. Az optimális mennyiség alkalmazása viszont olyan befektetést igényel, amelyet a kisebb gazdaságok egyszerűen nem tudnak előteremteni. Ez a tőkehiány is magyarázza, hogy a szilágysági termésátlagok jóval elmaradnak az ország kedvezőbb régiójétól.

Alternatív megoldások korlátozott hatással

Ahol adódik rá lehetőség, a gazdák istállótrágyával vagy gombakomposzttal egészítik ki a tápanyag-utánpótlást. A Szilágynagyfalu környéki gombatermesztésnek köszönhetően több termelő használ úgynevezett gombaganét, ez azonban nem pótolja teljesen a műtrágyát, sőt alkalmazása a gyomirtási igényt is megnöveli.

A nagyobb tőkeerővel rendelkező vállalkozások könnyebben vészelik át a nehéz időszakokat: képesek a megfelelő időben, kellő mennyiségben és kedvezőbb áron beszerezni az inputanyagokat. Ez a különbség tovább mélyíti a szakadékot a kis- és nagygazdaságok között.

Elöregedő gazdatársadalom, hiányzó utánpótlás

A térség mezőgazdaságát továbbra is a gabonafélék – kalászosok, kukorica és kisebb területen napraforgó – uralják. A kukoricatermesztés az aszályos évek miatt kockázatosabbá vált, bár a szárazságtűrő hibridek némi optimizmusra adnak okot. A szakember szerint a gazdák tavaly kifejezetten elégedettek voltak az új fajták teljesítményével.

A növekvő költségek és a gépesítés hiánya miatt egyre többen hagynak fel a termeléssel: bérbe adják vagy átengedik területeiket másoknak. A gazdálkodók döntő többsége ötven év feletti, és a fiatalabb generációból alig akad, aki folytatná a munkát. Ez az utánpótláshiány hosszabb távon a birtokkoncentráció felgyorsulásához vezethet a Szilágyságban is, ahogyan az a szomszédos partiumi megyékben már évek óta zajlik.